magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Agrárminisztérium
 
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Bakos Dorottya,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
bakosd@dinpi.hu

» A Szénások kutatói
A Szénások kutatói
 
Borbás Vince (1844 – 1905)

Borbás Vince botanikus 1896-ban járt a Szénásokon. Húsz évvel korábban már alaposan kikutatta a Budai-hegység belső részeit, és 1879-ben megjelent könyvében összeállította a Budapest környékén található növények listáját. A Szénások növényei azonban abban a könyvben nem szerepelnek. Ebben az időben már a Balaton környékének növényzetével foglalkozott. Észrevette, hogy a Balaton-felvidék és a Budai-hegység növényvilága sok hasonlóságot mutat. Ezért kutathatta át újra a budai hegyeket is. Az 1896-os kirándulás az új gondolatok mellett egy váratlan eredményt, egy új lenfaj, a pilisi len (Linum dolomiticum) felfedezését is magával hozta. Borbás Vince nem értett egyet azokkal a korábbi elméletekkel, amelyek azt hirdették, hogy hazánk növényvilága az orosz sztyeppével áll rokonságban, és az Alföld növényei onnan származnak. Kimutatta, hogy ezek a növények a Magyar-középhegységből, ahogy Ő hívta, az „Ősmátrából” vándoroltak le. Ennek a folyamatnak a neve „hegyről füvesedés”. Elméletét utólag „Ősmátra-elméletnek” nevezték el.
 


Zólyomi Bálint (1908 – 1997)

Zólyomi Bálint az 1930-as években kezdte el kutatni a Budai-hegységet. 1958-ban jelent meg nevezetes munkája: A Budai-hegység növénytakarója. Továbbfejlesztette Borbás Vince Ősmátra-elméletét. Kimutatta, hogy az alföldek peremén elhelyezkedő dolomit hegységek menedékhelyei alkalmasak lehettek a jégkorszakok alatt egyes növényfajok megőrzésére. Az éghajlat kedvezőbbé válásával ezekről a hegyekről települhettek vissza az alföldek növényei. Tudta, hogy olyan növények is rejtőzhetnek itt, amelyek a hideg időszakok alatt kerültek ide, és most csak a magas hegyvidékeken élnek. Tudatosan átvizsgálva a feltételezett menedékhelyeket, felfedezett két ilyen ritkaságot, a lila csenkeszt és a tarka nádtippant. Említett nevezetes elmélete a „dolomitjelenség”.
   
 
2014. 05. 26. Oldal nyomtatása
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design