magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Kispál Dóra,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
kispald(kukac)dinpi.hu

» Védett természeti területek » Tájvédelmi Körzetek » Sárvíz-völgye TK
Sárvíz-völgye TK
 
A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart, kettészelve a Mezőföld platóját. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. Az 1997-ben létesült tájvédelmi körzet kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha.
A széles völgy a múlt század elejéig a közlekedést és a mezőgazdasági művelést egyaránt gátló mocsárvilág volt, amelynek felszámolására a kísérletek már 1772-től folytak. Ma a régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le: a völgy keleti oldalán a Nádor- csatorna, a nyugati oldalon pedig a Séd folytatásában kiépült Malom-csatorna. A Sárvízről lefűződött, levágott, mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Létüket a mindenkori csapadék és a talajvíz mennyisége határozza meg.
 
Természeti értékek
 
A térség a Mezőföld részeként botanikailag az Alföldhöz tartozik. Védett értékekben leggazdagabb társulásai a szikes- és sztepptársulások, de értékesek az ürmös szikespuszta rét, és a zárt homoki rét társulások is. A korábban jellemző mocsári vegetáció mára már csak kisebb foltokban található meg, amint a halastavak mentén, vagy mélyebben fekvő területeken igyekszik túlélni több-kevesebb sikerrel.
Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított. Itt található Fejér megye legnagyobb fokozottan védett pókbangó állománya, de legalább ilyen értéket képviselnek a poloskaszagú kosborok is, melyek összállománya a százezres nagyságrendet is meghaladja.
A védett terület mintegy egyharmadán található erdőket a XIX. század végén mesterségesen telepítették. Mégis, mint a Mezőföld legnagyobb összefüggő, zömében őshonos fafajokból álló erdei, kiemelt figyelmet érdemelnek.
 
A tájvédelmi körzet legnagyobb zoológiai értékét a vízi madarak adják. A Soponya térségében kialakított halastavak, valamint az itteni víztározó, több száz hektáros vízfelületükkel, az időszakosan víz alá kerülő rétek, a szikes tavak mellett a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó- és fészkelő helye.
A fészkelő fajok közül kiemelkednek a gémfélék. A megye legnagyobb bakcsó, kis kócsag és üstökös gém kolóniája a tájvédelmi körzet védelmét élvezi. A Dinnyési-Fertőn költő nagy kócsagok és kanalas gémek kedvelt táplálkozó helyei az itt található halastavak. A mintegy 30 km-es távolság számukra meg se kottyan.
A Soponyai-víztározó több száz párból álló danka sirály fészektelepén szerecsen sirályok, cigány-, barát- és kontyos récék költenek. A halastavakon kora nyártól rendszeresen láthatók a fiókáikat vezető nyári lúd párok.
A szikes tavak partján kisebb kolóniákban költ az egyik legszebb parti madarunk, a gulipán, és az egyszerű tollruhás kis lile. Ritkábban előfordul a széki lile is. A kiöntések sekély vize ringatja az esetenként tömegesen megjelenő fattyú szerkők és a feketenyakú vöcskök fészkeit.
Az őszi madárvonulás újabb fajokkal színesíti az eddig sem fakó madárpalettát. Előszeretettel használják pihenőhelynek a Soponyai-víztározót az északról érkező vadludak. Az alkalmanként 10-12 ezer liba hangos társalgása messzire elhangzik.
Megélénkül a szikes tavak madárélete is. A vízen nyílfarkú, kendermagos, kanalas és csörgő récék úsznak, a partjukat megszámlálhatatlan tömegű parti madár lepi el. A nedves réteken több ezer pajzsos cankó és bíbic, alkalmanként több száz nagy póling keresgél táplálékot.
A tájvédelmi körzet élőhelyeinek megőrzése a természetvédelem kiemelt feladata, hiszen az emberi tevékenység által annyira átalakított Mezőföldön keresztül a Sárvíz-völgye jelenti az ökológiai kapcsolatot a Dunántúli-középhegység és a Duna között, biztosítva ezzel a növény és állatvilág szabad mozgását.
 
Ajánlottt túraútvonal
 
A javasolt útvonal a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet egyik leglátványosabb területét, a Soponyai-víztározót mutatja be, ahol az év szinte minden szakában lehetőség nyílik megismerni az itt élő vízi madár közösséget.
A területet Székesfehérvárról a Soponya irányába tartó buszjáratokkal érhetjük el, melyről a Petőfi u. 21-es számnál (Székesfehérvár felőli első megálló) kell leszállni. Mintegy 100 m-t visszafelé haladva a műúton forduljunk jobbra, a víztározó felé tartó aszfaltútra. Ezen végighaladva egy elágazáshoz érünk, itt jobbra térve mintegy 200 m múlva érünk be ténylegesen a Tájvédelmi Körzetbe, ahol utunk a víztározó töltésén halad végig.
Ez a mesterségesen létesített, 107 hektáros vízfelület gazdag madárvilágával kiemelt értéket képvisel a térségben. A tóban kialakított szigetek zavartalan fészkelési lehetőséget nyújtanak több száz pár danka sirálynak, és több récefajnak is, köztük a fokozottan védett cigányrécének. Megfigyelhetjük itt táplálkozás közben a nagy kócsagot, kanalasgémet, szürke gémet, nyári ludakat és különféle vöcsköket is. Tavasszal, de különösen ősszel a vízfelületet északról érkező ludak és récék tömege lepi el. Az állandóan zajgó tömegben felismerhető az itt fészkelő fajok mellett a vetési lúd, a nagylilik, a barát réce, a kanalas réce és számos más madárfaj. A terület északi oldalán található madármegfigyelő toronyból szép kilátás nyílik a tározóra és szélesebb környékére is.
A víztározó keleti oldalán a növénytakaró még a Sárvíz valamikori medencéjének természetes maradványát őrzi. A magasabb részeken sztyepprétek díszlenek, mélyebben sásrétek, míg a legmélyebb területeken nádasokat találunk. E réteken él a tájvédelmi körzet egyik jellemző védett növénye, a mocsári kosbor. A réteken kora tavasszal bíbicek, godák és más cankófajok táplálkoznak, felettük barna rétihéják, egerészölyvek vadásznak. Szerencsés esetben megpillantható hazánk legnagyobb ragadozó madara, a réti sas is.
A töltést, és ezzel a víztározót annak nyugati oldalán hagyja el az útvonal, mely ezután visszavezet a soponyai buszmegállóhoz. A túra útvonala kb. öt kilométer hosszú, végig könnyen járható, így mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a vizek környezetében élő madarak iránt.
 
A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet irodája
 
8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
Tel:  +36 22 510 523
 
Kapcsolattartó:
Nagy Imre
+36 30 440 0496
   
 
2015. 10. 06. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design