Budapesttől mintegy 35 km-re, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el Ócsa község és az őt körülölelő turján-vidék, melyen 1975-ben jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet 3.575 ha nagyságú területen.

Természeti értékek

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. Botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.
A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) által alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. Egész évben gyönyörű látványt nyújtanak, de igazán tavasszal pompáznak, amikor virágzanak az e területre jellemző orchideafélék, a kosborok és bangók (vitéz kosbor, mocsári kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, pókbangó), a szibériai nőszirom, a mélyebb fekvésű helyeken a kormos csáté, téli sás stb.

Az itt található erdők a régebben használatos, ma már jobbára háttérbe szorult szálaló, egyedkiválasztó művelési móddal kialakult ősi erdőtípusok. A legértékesebbek az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen "lábas" égernek neveznek. Magasabb fekvésű területeken ligeterdőket találunk tölgy, kőris, szil fa fajokkal, dús aljnövényzettel. Említésre méltó a tavaszi csillagvirág, sárga árvacsalán, nyári tőzike és a helyenként tömeges gyöngyvirág.

A terület állatvilága fajban és egyedszámban is igen gazdag. Meg kell említeni a nagyközönség számára ritkán mutatkozó ízeltlábúakat (kis szarvasbogár, havasi cincér), a százlábút, illetve a ritka reliktumfajként ismert szárazföldi ászkarákot.
Barangolás során szemünk elé kerülhet a számtalan lepkefaj közül a ritka ezüstsávos szénalepke, a nádas, gyékényes területen a kis gyékénybagoly lepke is.

A vizes lápfoltokban, csatornákban a közönségesnek számító halfajok mellett megtalálható a lápokra hajdan oly jellemző réti csík és lápi póc. Hazai kétéltűfaunánk jeles képviselője a mocsári béka tömegesnek mondható. Kora-tavaszi nászi időszakában égszínkék színével kápráztatja el a szerencsés arrajárót. Találkozhatunk még barna varanggyal, vöröshasú unkával, erdei békával, ásóbékával, zöld levelibékával, a vizekben kecskebékával, tarajos és pettyes gőtével.

Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló un. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik, ahol az év bizonyos időszakában előzetes bejelentkezés után bárki részt vehet a tudományos munkában.
A területre jellemző néhány madárfaj: nagykócsag, szürke gém, barna rétihéja, kerecsensólyom, cigány réce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak stb.

Az emlős állatfajok közül jellemzők az apró rágcsálók (törpe egér, csíkos egér), szőrmés ragadozók (menyét, hermelin, nyest), a vidra, vaddisznó, őz, és gímszarvas.

Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok

A védett értékek fennmaradását leginkább a terület kiszárítása veszélyezteti. A Duna-völgyi főcsatorna épp itt, az ócsai és a dabasi turjános között szeli át a vidéket. Szerencsére a Dunát a Tiszával összekötő csatorna is csak Dunaharaszti és Dabas között készült el.
A talajvízszint csökkenéséhez e mellett a vízgyűjtőben létesített öntöző kutak is hozzájárultak. Az 1990-ben elkészült bukógátakból, tiltós átvezetésekből, zsilipekből álló vízszintduzzasztó rendszertől a csökkenő tendencia meg-állítását várjuk.
A lápok feltöltődését az öregturján közvetlen közelében folyó szántóföldi növénytermesztésből bemosódó anyagok is siettették. Lelassítja a hínár eltávolítása, a nád és sás rendszeres aratása.

A gyepek parlagon hagyása beerdősülésükhöz, védett növénytársulásaik átalakulásához vezet. Rendszeres legeltetéssel, kaszálással fenntarthatók. Az erdőket a kiszáradás mellett a bírság ellenére előforduló engedély nélküli fahasználatok és a falopás veszélyezteti.
A vízi, a réti és az énekesmadarak számára egyaránt változatos élőhelyek költési időben nem látogathatók. Ennek ellenére az ezeket elkerülő kijelölt turistautak mentén lehetővé válik a védett értékek teljes körű megismerése.
Az öregfalu és a pincesor csak a tulajdonosok és az önkormányzat segítő együttműködésével óvható meg. Az omladozó pincék felújítása, újranádazása, a hagyományok felélesztése idegenforgalmi vonzerő.
Potenciális veszélyt jelent az alsónémedi szemét és a turján vízgyűjtőjében a szennyvíziszap elhelyezés és a kavicsbánya-tó üdülési célú igénybevétele. Ez utóbbi a környezetre veszélyt jelentő volta mellett életveszélyes is.

Kultúrtörténeti értékek

A tájvédelmi körzet három község, Ócsa, Inárcs és Dabas közigazgatási területén helyezkedik el. A tájvédelmi körzet névadó faluja, Ócsa, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben a leggazdagabb. Itt található a még ma is működő, XII.-XIII. században épült "premontrei" erődtemplom, mely az 1996. évben befejeződött felújítás után eredeti pompájában kápráztatja el az idelátogatót. A templom szentélyében az eredeti freskótöredékekben gyönyörködve, az elmúlt évszázadok hangulatát eleveníthetjük fel.
A református templom környezetében található a tájvédelmi körzet részeként védett "öregfalu", ahol még fellelhetők a XVIII. századi népi építészet nyomai, az un. kétbeltelkes településszerkezet apró parasztportái, nádfedeles lakóépületei. Ebben a környezetben található az Ócsai Tájvédelmi Körzet irodaépülete, valamint a Tájház, ahol az idelátogató megismerkedhet a XVIII.-XIX. századi ócsai ember használati eszközeivel, szokásaival, néphagyományaival, és részt vehet különböző kézműves foglalkozásokon (gyékényszövés, nemezelés, kosárfonás, stb.) is. Ugyanezen helyen kaphatunk információt a védett terület egyéb látnivalóival kapcsolatban is.

Javasolt túraútvonalak

Ajánlott minden túrát az Ócsai Tájháznál kezdeni, a túraútvonalakkal kapcsolatban felvilágosítást kérni. A kellő tájékozódás után a piros jelzésű túraútvonalon a falu peremén, láprétek mellett a lakott területre visszajutva találjuk a református kopjafás temetőt, a faragott sírjelekkel. Tovább indulva a faluban Inárcs község irányában juthatunk ki az Öreg-hegyi pincesorra, ahol a népi építkezés egy sajátos formáját láthatjuk.

A pincék a vizes turjánvidék és a homokterület találkozásánál helyezkednek el egyszerűen földbe vájva, lejáratukat, a gádort ollóágas nyeregtető fedi. A pincék között helyi gazdák hagyományőrző munkáinak lehetünk tanúi, esetleg szíves invitálásukra lehetünk annak élvezői is. A pincehegyről letekinthetünk a láperdőkre, láprétekre. A pincéktől az Ócsai-szőlők vasúti megállóhelyről utazhatunk el Budapest vagy Kecskemét irányában.
A Tájháztól kiindulva a Dr. Békési Panyik Andor utcán át láperdők és láprétek mellett haladva juthatunk el a Nagy-erdei autós parkolóig, ahonnan kiépített sétálóúton - tanulmányozva a láperdő-vegetáció sokféleségét - jutunk el a Selyem-rétre. Itt sportolási és a kijelölt helyeken tűzgyújtási lehetőség is van. A Selyem-rétről visszaindulva érhetjük el az 5-ös számú főközlekedési utat, melyen buszközlekedési lehetőséget találunk.

Elérhetőségek

Ócsai Tájház:
2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 4-6.
+36 30 494 3368
ocsaitajhaz@dinpi.hu

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet irodája:
2364 Ócsa, Lőrinc u. 1.
Fax: +36 29 379 543

Kapcsolattartó:
Nagy István
nagyi@dinpi.hu
+36 30 663 4616