|
A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Meredek löszdombok, sivatagot idéző homokbuckák, az Alföld ősi arculatát felidéző mocsarak várják az ide látogató vendéget. Ehhez a Tápió-mente gazdag néprajzi hagyományai és az itt élők hamisítatlan vidéki vendégszeretete párosulnak.
A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet.
A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg.
Természeti értékek
Nyík-rét, I-II-es tározó:
A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelő, romantikusan kanyargó Öreg-Hajta-patak bizonyos szakaszai fokozott védettséget kaptak.
Felső-Tápió völgye:
A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Itt még gyakorinak mondható a vidra, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. A tóparton idős tölgyesek húzódnak, míg távolabb egy gyönyörű lápréten keskeny- és széleslevelű gyapjúsások fehér tengerében gyönyörködhetünk. Ennek a területnek a legnagyobb értéke a kiváló vízminőségű Felső-Tápió feltűnően gazdag halállománya.
Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve a csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, Vörös könyves lápi póc. A láprétek és bokorfűzesek övezte patakparttól távolodva meredek homokbuckákra érkezünk, ahol számos védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki
árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom. Értékeire való tekintettel ezek a területek (Cseh-domb, Gicei-hegy) fokozott védettséget élveznek. A hosszan elnyúló részegység D-i végében található Erdőszőlősi-legelő a vidék legfontosabb ürgeélőhelye.
Nagy-rét és patakvölgyek:
A Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A Gombai- és Úri- patakok löszvölgyeit gyönyörű mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A völgylejtők fajgazdag löszgyepjeiben olyan ritka növények tenyésznek, mint a szennyes ínfű, erdei szellőrózsa, magyar zergevirág. A meredek löszfalakban telepesen fészkel a trópusi színekben pompázó fokozottan védett gyurgyalag. A Tápióság és Tápióbicske között elhelyezkedő Nagy-réten nedvesebb években költ a hazánkban mindössze néhány tucat párban fészkelő nagy póling. A láprétek és a kiemelkedő homokhátak átmeneti zónájában egy kicsiny, de annál mutatósabb orchidea, a pókbangó tenyészik, míg a mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak.
A tájvédelmi körzet többi része kis kiterjedésű, ám nem kevésbé értékes élőhelyeket foglal magában.
Egreskátai Sós-tavak:
Nagykáta határában, Egreskátán egy nyílt homoki tölgyessel borított lapos bucka körül szikes tómedrek (Sóstavak), nagyobb nádasok, kisebb szikes legelők helyezkednek el. Az öreg fák odvaiban több párban költ a kék tollú szalakóta, míg a nádasokban vízimadarak sokasága él. Gyakran hallhatjuk itt a bölömbika mélabús hangját, vagy megfigyelhetjük az alacsonyan, imbolyogva repülő barna rétihéját.
Székesrekeszi-legelő:
Szentmártonkáta közelében, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a Székesrekeszi-legelő, amely a közelben fészkelő ragadozó madarak, vörösvércsék, egerészölyvek és a jóval ritkább kabasólymok fontos táplálkozóhelye.
Rekettyés:
Farmostól nem messze, a Ős-Zagyva egykori medrében egy csodálatos láprét, valamint egy kisebb szikes legelő található. Nevét a félgömb alakú rekettyefűz-bokrokról kapta: Rekettyés. Májusban a mocsári kosbor lila virágjai, ősszel a kornistárnics kék szirmai teszik felejthetetlenné a látványt.
Tápiógyörgyei-legelő:
A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsősorban az őszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepük. Természetvédelmi beruházásként itt készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokotottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelőhelye.
Veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok
- Elsőrendű feladat az érintettek (tulajdonosok, gazdálkodók, önkormányzatok stb.) tájékoztatása a TK megalakulásával életbe lépett természetvédelmi előírásokról.
- Az utóbbi évtized aszályos időjárása következtében a TK jelentős részét képező vizes élőhelyek végveszélybe kerültek. Elindult a térség revitalizációs tervének kidolgozása és végrehajtása.
- Problémát jelent a rét- és legelőterületek nem megfelelő kezelése. Egyes helyeken túllegeltetés történik, vagy a kaszálással nem várják meg a védett növények magérlelését. Máshol az elmaradt kaszálás következtében inváziószerűen terjed a zsoltina. Őszi időszakban több helyen előfordult a gyepterületek peremiszrészeinek beszántása.
- A homokbuckákon gyakori a motocrossozás és a homokelhordás. A fokozottan védett területek lezárása szükséges.
- Jelentős a tájidegen növényfajok terjedése, pl. a Felső-Tápió völgyében a kanadai aranyvessző, homokterületeken a selyemkóró. Visszaszorításuk érdekében kezelési kísérleteket kell lefolytatnia
- A téli nádaratási szezon során problémát jelent az avas nádfoltok nem kellő arányú visszahagyása, a náddepók rendezetlensége és a kiszállítási útvonalak tönkretétele.
Kultúrtörténeti értékek
A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatók az emberi tevékenység nyomai. Több régi erődítés, földvár, sánc, kolostor és templom maradványait rejtik a védett terület erdei és gyepei (pl.: "Csörsz árka" maradványai, péceli Vár-hegy, valkói Szent Pál-hegy, Babat-pusztai Templomtábla dűlő, stb.).
A máriabesnyői templom építésekor 1759-ben talált csont Mária szoborhoz kötődik a búcsújáróhely kialakulása Máriabesnyőn. Az ide vezető útvonalak mentén találhatóak az ún. "képes fák". Ezek hatalmas öreg fák, rajtuk keretben Mária képet vagy szobrot helyeztek el, és pihenőhelyként tartották számon az arra elhaladó zarándokok.
Babat- pusztán található az ún. Istállókastély. Az 1820 körüli klasszicizáló stílusú épületet az elbeszélések szerint egy tüdőbeteg Grassalkovich lány gyógyítására szolgált, az épület két szárnyában elhelyezett tehénistállók ammónia-dús levegője révén.
Az osztrák sereg felett 1849. április 6-án jelentős győzelmet arató magyar honvédsereg halottait az isaszegi erdőben (Katona-pallag) temették el. Az áprilisi csata emlékhelyén a csata történeti rekonstruálása évről-évre egyre több látogatót vonz.
A Tájvédelmi Körzet a turista útvonalak mentén, szabadon látogatható. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az itt található értékek megőrzése csak az ön segítségével lehetséges. Ezért kérjük, hogy látogatása ideje alatt figyeljen és vigyázzon környezetére és az ott élő élőlényekre.
Ajánlott túraútvonal
A Tápió-vidék természeti és kultúrális értékeinek megismerését érdemes a térség központjában, Nagykátán kezdeni, ahol a tájvédelmi körzet irodájában telefonos bejelentkezés után bővebb felvilágosítást is adunk a bejárni kívánt útvonal látnivalóiról, illetve igény szerint szakvezetést is biztosítunk.
Nagykátáról elindulhatunk D-i irányba a 311-es úton Farmos felé. Farmoson az önkormányzat egy, a szikesek élővilágát bemutató tanösvényt épített ki, amely a vasútállomást a központtal összekötő útról indul. A tanösvény végétől 300 méteres sétával érhetjük el az I-es tározó gátját, ahol a szikesek után a nádasok élővilágával ismerkedhetünk. Kis szerencsével láthatunk itt nagy kócsagot, vörös gémet vagy éppen vadászó barna rétihéját. Végül Farmost elhagyva Tápiószelén, megtekinthetjük a híres Blaskovich Múzeumot, amely az ország egyetlen, a második világháborút berendezéseiben is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma.
A Tápió-Hajta-vidékeTájvédelmi Körzet irodája
2760 Nagykáta, Egreskátai út 11./A
Tel:+36 29 640 020
E-mail: tapio@dinpi.hu
Kapcsolattartó:
Vidra Tamás
tapio@dinpi.hu
+36 30 663 4650
|
