| |
A Gödöllői-dombvidék peremén valóságos hegy látszatát kelti a fóti Somlyó, amely piroxénandezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel. A terület egykor gazdag volt erdőségekben. Az északi lejtőláb löszös üledékén már csak kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a tatárjuharos löszpusztai tölgyes.
Alapadatok
- A területet 1953-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács a 1243/53. sz. határozatával. A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. tvr. végrehajtására kiadott 12/1971. (IV 1.) sz. Korm. rendelet alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a 2051/1975. sz. határozatával az országos jelentőségű területek közé sorolta. A védett terület bővítése és egy részének fokozottan védetté nyilvánítása a 2/1988. (V 26.) KVM. sz. rendelet alapján történt.
- Törzskönyvi száma: 46/TT/53
- Kiterjedése: 282 ha
- Fokozottan védett: 105 ha
- Az érintett községhatár: Fót
Élővilága
Érdekesek a terület lágyszárú növényei. A meredek északi lejtők sajátos mikroklímájával magyarázható, hogy a sziklák jelenléte nélkül is megtelepedett az aranyos fodorka. Egyetlen európai ritkaság volt a területen, a fokozottan védett déli sárkányfű, de ma már nem tenyészik. Kiemelkedően magas a pannon, a pontusi és a szubmediterrán fajok száma, szinte az egész vegetáció a jégkorszak utáni felmelegedés emlékeit őrző reliktumfajok sokaságából áll.
A terület lepkefaunájának avatott kutatója, Szalkay József 1962-ben megjelent közleményében csaknem 650 nagy lepke faj előfordulásáról adott tájékoztatást. A Frivaldszky Imre által Bulgáriából leírt pontusi lepkefaj, a fóti boglárka legjelentősebb hazai lelőhelyét itt találni. Nagy ritkaság a melegkedvelő, szubmediterrán elterjedésű zörgőlepke. Ez is mutatja, hogy a Somlyó melegebb korszakok emlékét őrző fajok menedéke.
A területen az elevenszülő gyík kivételével az összes hazai gyíkfaj megtalálható. Legértékesebb az országszerte pusztuló magyar gyík. A homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera feltehetően kipusztult. A madárvilága is gazdag, a fehérhátú kivételével valamennyi harkályfaj előfordul a területen. Kisebb gyurgyalag állomány is él a hegyen.
A gazdag és hazai viszonylatban sajátos fauna kialakulását, illetve életfeltételét a mikroklíma alakulást befolyásoló növény együttes biztosítja.
Főbb veszélyeztető tényezők és speciális védelmi feladatok
- A hegyre jellemző erdőtársulás szinte teljes mértékben a mezőgazdasági tevékenység áldozata lett. A korábbi évek erdősítései során az ostorfa, az akác, a bálványfa, az erdei- és fekete fenyő betelepítésével megváltozott a táj arculata. Mindez a növény- és állatvilág elszegényedéséhez vezetett.
- Néhány éve megkezdődött a tájidegen fajok cseréje.
- Természetvédelmi érdek a mikroklimatikus viszonyok fenntartása, a löszpusztai tölgyes területarányának fokozatos növelése, egyes területek visszafüvesedésének lehetővé tétele.
Kapcsolattartó:
Kazi Róbert
kazir@dinpi.hu
+36 30 440 3256
|
