magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Kispál Dóra,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
kispald(kukac)dinpi.hu

» Védett természeti területek » Természetvédelmi Területek » Vértesszőlősi előembertelep TT
Vértesszőlősi előembertelep TT
 

 

Alapadatok

 

- Védetté nyilvánítása: 12/ 1976. OTvH sz. határozattal
- Törzskönyvi száma: 132/TT/76
- Kiterjedése: 38 ha
- Az érintett községhatár: Vértesszőlős
- Természetvédelmi kezelő: Magyar Nemzeti Múzeum

 


A védett természeti értékek rövid jellemzése

 

A védett terület a vértesszőlősi egykori forrásmészkőbányát foglalja magában. Ez a formáció a Duna mellékfolyója, az Által-ér pleisztocén teraszaira települt 8-10 m vastagságban. A forrásmészkő kiválóan alkalmas növényi és állati ősmaradványok megőrzésére: a vízben élő vagy abba beleesett növényeket, állatokat a mésztufa bekérgezte és ily módon finom lenyomatokat készített róluk.

A vértesszőlősi „porhanyó”-bányában és környékén végzett földtani és régészeti kutatások nyomán ősállati maradványokra, később rendkívül gazdag őstörténeti leletegyüttesre bukkantak a kutatók. A Vértes László irányításával folyt régészeti kutatások a zömmel növényevőkre vadászó előember telephelyét négy kultúrrétegben tárták fel, tűzhellyel, kőeszközökkel és állat-csontokkal együtt. A kormeghatározó értékű emlős- és csiga-faunán kívül az egykori puha mésziszapba mélyedt, megkövesedett ősbölény, orrszarvú, medve és szarvas lábnyomokat konzervált a természet. A kőzetté szilárdult rétegek az itt élt előember lábnyomatát is megőrizték.

Vértesszőlősön előemberi gyermekfogakra majd egy felnőtt ember elcsontosodott varratú koponyájának maradványára, egy 16 mm vastagságot is elérő tarkócsontra leltek, az öreglyuk melletti ütés nyomaival. A betört koponyacsont az agyvelő eltávolításának kultikus szokásaira utal, a neandervölgyi, a jávai és más koponyaleletekhez hasonlóan. Vadászó, kőeszközt készítő, tüzet használó elődünk a "Homo (erectus seu sapiens) paleohun-garicus" nevet kapta (megtalálói Samunak nevezték el). Korára vonatkozóan egyes megállapítások szerint 300 ezer éves. Leletei alapján a feltárás világhírnévre tett szert. Egyedülállósága miatt a kőzetfeltárásokat földtani alapszelvényként tartják nyilván.

 

 

Kapcsolattartó:
Csonka Péter
+36 30 663 4659+36 30 663 4659
 
 
   
 
2016. 03. 05. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design