| |
ELTE Füvészkert
Alapadatok
- A védetté nyilvánító jogszabály száma: 486/ 1960. OTT határozat
- Törzskönyvi száma: 75/TT/60
- Természetvédelmi kezelő: Eötvös Lóránd Tudományegyetem
- A védett terület kiterjedése: 3,1 hektár
- Érintett település: Budapest, VIII. kerület
A védett természeti értékek főbb jellemzése
A Füvészkert jelentős botanikai, dendrológiai tudománytörténeti és oktatási értéket képvisel, emellett műemléki-kerttörténeti szempontból is indokolt a védelme.
A Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetem 1771-ben létrehozott botanikus kertjének növényei 1777-ben - az egyetem Budára telepítésével - átmenetileg Winterl Jakab (a kémia és a botanika első tanára, a füvészkert létrehozója) saját kertjében kapnak helyet. A kert második igazgatója, a neves polihisztor, Kitaibel Pál munkájának eredményeként számos hazai növényfajjal gyarapítja a költözések során megfogyatkozott kertet.
A Füvészkert innen több költözést (a mai Ferenciek tere, Múzeum körút) követően 1847-ben foglalja el jelenlegi helyét a Festeticsektől megvásárolt 10 hektáros angolkertben. Területe később az Orvosi Kar egyre növekvő területigénye nyomán 19. század végétől fokozatosan klinikaépületekkel beépült és csökkent a jelenlegi 3, 1 hektárra. A beépítés előtti időszakról nyerhetünk betekintést Molnár Ferenc neves regénye, a Pál utcai fiúk révén, amelynek fontos fejezete a „füvészkertben” játszódott. Ma mintegy 8000 növényfajt és változatot mutat be.
A Füvészkert 1960 óta országos jelentőségű védett természeti terület, majd 2006-ban kulturális örökségvédelem alá került, valamint elnyerte a Magyar Örökség díjat is. 2008 és 2011 között három uniós pályázat segítségével a teljes kert megújult.
A kert növényanyaga ma hat csoportba sorolható:
- Rendszertani bemutató - a növények családjait a legkorszerűbb fejlődéstörténeti rendszer szerinti csoportosításban ismerhetjük meg.
- Üvegházak - a trópusi és szubtrópusi növényekből (pl. kaktuszok, orchideák, broméliák, páfrányok, kontyvirágfélék) körülbelül 3-4000 fajt ismertet.
- Arborétum - a kert legidősebb és legértékesebb része, amely jelenleg mintegy 3000 fa- és cserjefajt őriz.
- Növényföldrajzi csoportokban mutatják be az alpesi kert, a Kárpátok és a Kaukázus növényvilágát, valamint az Alföld, a Dunántúl, az Északi-középhegység, és a Mecsek növényvilágát, jellemző fajait.
- Mezőgazdasági növénycsoport - a legfontosabb élelmiszeripari, kertészeti, ipari és gyógynövényeket mutatja be.
- Ex-situ gyűjtemény - a hazánkban törvényileg védett és vörös könyves növényfajok szaporító és bemutatókertje közel 300 növényfaj megismerését szolgálja.
A Füvészkert több műemléképülettel is büszkélkedhet. Az egyik a 18. században barokk, majd jelen formájára a 19. sz. elején átépített kastélyépület, amely otthont ad a Füvészkert igazgatóságának. A másik az 1865-re, részben Diescher József tervei alapján felépült Pálmaház, amely az egyik legidősebb üvegháza Magyarországnak.
Gyermekeknek és felnőtteknek számos programot kínál az év során, például Boldogasszony oltónap, Sakura, Múzeumok éjszakája, Kutatók éjszakája, Füge-nap, Ginkgo-nap, Trópus a télben.
Kapcsolattartó:
Kazi Róbert
kazir@dinpi.hu
+36 30 440 3256
Látogatással kapcsolatos információk:
Belépőjegyek és egyéb árak, porta: +36 1 210 1074
Irodák, fax:+36 1 314 0535
botanikuskert@yahoo.com
www.fuveszkert.org
|
