| |
Alapadatok
- Védetté nyilvánítása: 17/1977. OTvH sz. határozattal
- Törzskönyvi száma: 154/TT/77
- Kiterjedése: 230 ha
- Az érintett községhatár: Dunaalmás és Szomód
A védett természeti terület rövid jellemzése
Építőipari nyersanyagként a forrásmészkövet már a rómaiak is hasznosították, bányászata egészen a II. Világháborúig tartott. A Gerecse jellegzetes töréses röghegység. A hegytömeg peremeit szegélyező törésvonalak mentén (elsősorban a tatai és Duna-völgyi törésrendszerek mentén) bő vízhozamú hévforrások fakadtak és ezekből vált ki a forrásmészkő. Dunaalmás fölött a forrásmészkő kiterjedése meghaladja a 2,5 négyzetkilométert, vastagsága a 20-25 métert. A forrásmészkő kiválása a pannon-időszakban kezdődött meg, helyenként csaknem napjainkig tartott. A hévforrás-tevékenység teljes megszűnése a tatabányai szénmedencében folytatott bányászathoz kapcsolódó karsztvízszint nagyfokú süllyesztésének hatására következett be.
A védett kőfejtősor kőzetanyaga az alsó-pleisztocénban ra-kódott le. A kőfejtősor lényegében az egykori négy nagy bányából áll. A dunaalmási forrásmészkő ún. tetarátás ki-fejlődésű: azok a források, amelyekből a forrásmészkő kivált É-Ny-i irányban folytak le. A forrásmészkőből 3.5 m magas gátak épültek. A víz ezeken átbukva, 30-50 m átmérőjű, sekély mélységű tavakban gyűlt össze.
A kőfejtők területén rendkívül értékes őslénytani lelet-anyagot tártak fel. A leletanyag érdekes tagja egy őselefántféle (Elephas planifrons), egy itt leírt kihalt teknősfaj (Clemys Méhelyi) valamint a forrástavakban élt édesvízi táskarák.
Nem kevésbé érdekes és ritka a védett kőfejtők felszínén élő növényállomány: a pusztai homokgyep helyére telepített fenyves, a szomódi páfrányos erdő (a hazánkban előforduló 33 páfrányfaj közül 18-nak adott menedéket). Európában sehol sem volt ismeretes ehhez hasonló élőhely, ahol ilyen kis területen ennyiféle páfrányfaj, illetőleg azok hibridjei és változatai előfordultak. Sajnos az utóbbi évtized éghajlat/időjárás változásai nem kedveznek az élőhely fennmaradásának.
A Kőpite-hegy és a Les-hegy között teljes épségben megmaradt az a rómaiak által épített, ún. kőhordó út, amelyen római rabszolgák szállították az itt fejtett mészkövet. Ez Magyarország leghosszabb ismert és ép római kori útja.
A dunaalmási forrásmészkő hazai vonatkozásban egyedülálló. Emiatt a dunaalmási kőfejtők kőzetfeltárásait földtani alapszelvényként tartják nyilván.
Kapcsolattartó:
Csonka Péter
csonkap@dinpi.hu
+36 30 663 4659 +36 30 663 4659
|
