Alapadatok

- A létesítésről szóló határozat száma: 236320/44
- Törzskönyvi száma: 14/TT/44
- Kiterjedése: 4,7 ha. Fokozottan védett barlang
- Érintett városrész: Budapest, II. kerület

A védett természeti értékek rövid jellemzése

Felfedezői, Scholtz Pál Kornél és Bagyura János 1904. június 23-án jutottak be a Pál-völgyi kőfejtőből nyíló bejáraton. 1904 és 1910 között az első kutatók kb. 1200 métert tártak fel a barlangból. A Pannónia Turista Egyesület 1919-ben alakult barlangkutató csoportja a barlang legszebb részét látogathatóvá tette.

1927-ben az első közös Német-Magyar barlangkutató konferencia alkalmából villanyvilágítást vezettek be a kiépített részekbe. A háború alatt a barlang hosszú ideig gazdátlan volt, ez időből származnak a kiépített szakaszt ma is csúfító rongálások. 1980-tól a Barlangot a Bekey Imre Gábor barlangkutató csoport kutatja, munkájuk eredménye, hogy a Pál-völgyi barlang járatainak ismert hossza meghaladja a 12 km-t.
A Pál-völgyi barlang a Budai hegység legtöbb barlangjához hasonlóan hévizes üregrendszer. A mélyből a repedések mentén feltörő melegvizek oldva a mészkövet, óriási barlangrendszert hoztak létre.
A Duna bevágódása és a Budai hegység folyamatos ki-emelkedése miatt a barlang járatai szárazzá váltak. A hévizes oldásformák és ásványkiválások mellett megjelentek a felszínről beszivárgó csapadékvíz hatására a cseppkövek, cseppköves -felületek. A Pál-völgyi barlangból ma kb. 500 méter látogatható.
A barlangot magába rejtő kőfejtő impozáns sziklafalaiban még több kisebb-nagyobb üreg bejárata látható. A bányaudvar parkosított, rövid sétára kiválóan alkalmas.

Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok

A Pál-völgyi-, és a Szemlő-hegy-barlangnál is veszélyforrásként jelentkezik a felszíni terület nagyfokú beépítése, ennek következtében a beszivárgási felületek csökkenése és a közmű-meghibásodás okozta szennyezés. A több éve életbe léptetett - természetvédelmi és építkezési hatóság által közösen kidolgozott - intézkedés - rendszer a barlangok fölött teljes építési tilalmat, közvetlen környezetben pedig erőteljes korlátozásokat, ill. speciális műszaki követelményeket ír elő.