| |
Alapadatok:
- Az országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánító rendelet száma: 125/2013. (XII. 17.) VM rendelet
- Elhelyezkedése: Budapest, XIV. kerület, kiterjedése 10 ha 7625 m²
Természetvédelmi célkitűzések:
- Az ország legnagyobb zoológiai gyűjteményének fenntartása, védelme és fejlesztése.
- A FÁNK TT területén található zöldfelületi elemként is jelentős, védett növényfajoknak otthont adó gyűjteményes kert és az itt kialakított természetszerű élőhelyek fenntartása, fejlesztése.
- A műemléki értékek megóvása, műemléki környezet fejlesztése.
- Védett és fokozottan védett elkobzott állatok részére átmeneti vagy tartós elhelyezés biztosítása.
- Az ország legnagyobb, védett állatokat befogadó és ellátó állatmentő állomásaként való működés.
- Védett-veszélyeztetett növényfajok ex situ megőrzése.
- A terület táji-, természeti értékeinek, kultúrtörténeti jelentőségének megőrzése és fenntartása.
- A terület természetvédelmi célú tartós hasznosítása, táji-, természeti értékeinek, valamint kultúrtörténeti jelentőségének bemutatása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
- A területen előforduló hazai, ill. nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó veszélyeztetett növény- és állatfajok megőrzése, életfeltételeik biztosítása.
- Korszerű oktatási-ismeretterjesztési központként természetismereti oktatás, környezeti nevelés, élményszerű bemutatás megvalósítása.
- Intézményként részvétel hazai és nemzetközi kutatási, illetve természetvédelmi programokban.
A főbb védett természeti értékek és természetvédelmi tevékenységek jellemzése:
A Fővárosi Állat-és Növénykert az ország legnagyobb zoológiai gyűjteményével rendelkezik, melyben 2014. december 31-én 955 fajt és 8225 állategyedet - köztük védett és fokozottan védett állatfajok egyedeit - tartották nyilván. A FÁNK növénygyűjteménye mintegy 3500 különféle fajból, alfajból és változatból áll, a botanikai gyűjtemény igen fontos része az úgynevezett dendrológiai gyűjtemény, vagyis a park fásszárú növényállománya. A kert területén több mint 60, hazánkban természetvédelmi védettséget élvező növényfaj él.
A FÁNK tudományos kutatási tevékenységének napjainkban három fő formája van: a kutatási célú együttműködésekben való részvétel, a külső intézmények kutatóinak fogadása, illetve intézményi saját kutatás. A kutatási célú együttműködésekre igen jó példa a berlini Leibnitz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung (IZW) által életre hívott program, amelynek célja az orrszarvúak mesterséges termékenyítésének kidolgozása és fejlesztése, mely nemcsak kutatási, hanem ex situ természetvédelmi program is egyben. Az eredményes együttműködés nyomán Budapesten született meg a világ első és második mesterséges termékenyítésből származó orrszarvúja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös viperavédelmi program keretében a faj állatorvosi vonatkozásaival kapcsolatban történtek kutatások. A FÁNK kiemelkedő tevékenysége a mentőmunka is, mára az ország legnagyobb, védett állatokat befogadó mentőhelyévé vált, közel 1500-as éves bekerülési egyedszámmal. A mentett állatok nagyobbik része (közel 800 példány) madár, emlősből mintegy 500 egyed érkezik évente, míg a fennmaradó számot a hüllők adják (utóbbiaknál fontos program a vörösfülű ékszerteknős és ezzel rokon fajok/alfajok befogadása a hazai mocsári teknősök védelme érdekében). A FÁNK mentőtevékenysége kiterjed a honos növényvilágra is. 2002-ben a DINPI felkérésére a Tétényi-fennsíkról egy kb. 160 m2-es zárt sziklagyep foltot mentettek át a Bölényház tetejére, amelyet 7 esztendőn át sikeresen tartottak fent, majd a Bölényház 2010. évi lebontásakor a tetőgyepet a Vízparti Élet Házának tetejére telepítették át. A gyepet évről-évre monitorozzák. A nyilvánvaló degradációs folyamatok ellenére is az életközösség együttes ex situ megőrzésére irányuló kísérlet sikeresnek bizonyult, és sok hasznos ismeretet és tapasztalatot hozott. Az eddigi ismereteket felhasználva az Intézmény 2010-ben ismét a Tétényi-fennsík térségéből, építkezés miatt megsemmisülésre ítélt állományokat mentett át a Sziklakert rekonstrukciója során e célra kialakított, mészkő sziklakibúvást imitáló területre. Az ily módon betelepített kb. 200 taxon között több védett faj is jelen van, így pl. a budai imola (Centaurea sadleriana), a törpe nőszirom (Iris pumila), vagy a pusztai meténg (Vinca herbacea).
A Fővárosi Állat- és Növénykert jelenleg hazánk egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió látogató keresi fel. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.
Kapcsolattartó:
Kazi Róbert
kazir@dinpi.hu
+36 30 440 3256
Látogatással kapcsolatos információk: www.zoobudapest.com
|
