|
Alapadatok
- Védetté nyilvánító (módosító) jogszabály száma: 165/ 1958. OTT
- A védett terület kiterjedése: 420 hektár, a teljes terület fokozottan védett
- Törzskönyvi száma: 65/TT/57
- Érintett községhatár: Pákozd
A védett természeti értékek rövid jellemzése
A "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) a 8002/1989. (KVÉ 9.) KVM tájékoztató alapján.
A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. Számos hazai és külföldi szakember látogatott el azzal a céllal a Velencei-tóhoz, hogy a nagy kócsag, a kanalasgém és más madárfajok életét és szokásait tanulmányozza. A Madártani Intézet javaslataira a terület 1958 óta védett rezervátum.
A gémfélék közül a nagykócsag, az íbiszfélék közül a kanalasgém rendszeresen fészkel az öreg nádasokban, telepeik Európa-szerte ismertek. A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekélyvizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ a nyári lúd, októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon.
Ragadozó madarakban szegényebb a tóvidék. A nádasokban barna rétihéja költ, ősztől tavaszig gyakori a kékes rétihéja. A nádasban, különösen a parti sávban és a nádszegélyeken gyakoriak a nádi énekesek
A védett területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea-faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elő.
Az úszólápok a befolyó Császár-patak terhelésének eliminálásában fontos szerepet játszanak, ezért minőségük megóvása, javítása a természetvédelem fontos feladata.
Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok
A természeti értékek fennmaradása érdekében a tó vízszintjének szabályozását a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell végezni. A célokat tekintve a terület bővítése az elsődleges feladat, ideértve a még nem háborgatott nádasokat és partmenti réteket, legelőket; megfelelő szélességű és kellően tiszteletben tartott vízi és szárazföldi pufferzóna létrehozása az emberi hatások (gazdálkodás, horgászat, vízi-sportolás) tompítása érdekében; a nádaratás természetvédelmi célokat szolgáló tervszerű megtervezése és kivitelezése megfelelő mennyiségű és minőségű víz előállítása az üdülési szezont megelőző tavaszi, kora nyári intenzív vegetációs fejlődés és fészkelés időszakában.
Kapcsolattartó:
Kiss Péter
kissp@dinpi.hu
+36 30 663 4646
Látogatással kapcsolatos információk:
Fenyvesi László
+36 30 663 4630
fenyvesil@dinpi.hu
|
