A Sárrét mintegy 12 km hosszú és 5-8 km széles tőzeges lápmedencéje a késő pleisztocénban bekövetkezett tektonikus lezökkenés hatására kialakult medencében helyezkedik el. A környező hegységekből dolomittörmelék, helyenként agyag került ide. Erre rakódott a patakok által szállított folyóvízi kavics- és homoktakaró. A holocén elején kialakult tóban nagy mennyiségű mésziszap rakódott le. A fokozatosan feltöltődő medence felszínét végül tőzeg borította be.
A Sárréti mésziszap a legjelentősebb ilyen hazai előfordulás, amely fosszilis puhatestűekben igen gazdag. A medencét kitöltő, néhol 10 méter vastag tőzegréteg is változatos élővilágról tanúskodik.
A tájvédelmi körzet a Séd-Nádor-Gaja vízgyűjtőjén helyezkedik el. A múlt század elején megkezdett lecsapolások eredményeként a medencében a XIX. század elején még általánosan elterjedt lápok, ingoványok erősen visszaszorultak, a lápokhoz kötődő ritka növények zöme kiveszett. A kétszáz év előtti, ritka fajokban gazdag vegetációnak ma már csak maradványai találhatók meg.

Természeti értékek

A tájvédelmi körzet északi részén igen szép kiszáradó lápréteket találunk, amelyekben foltokban a ritka csátés és nyúlfarkfüves láprétek jellemző fajai is fellelhetők. Jellemző védett növényeik a különböző orchidea fajok, mint például a mocsári kosbor, agárkosbor, vagy a poloskaszagú kosbor. A magasabb homokhátakon homoki árvalányhajas sztyepprétek díszlenek.

A tájvédelmi körzet rovarvilága kevéssé kutatott. A lepkék közül két ritka faj - a nagy tűzlepke és a törpeszender - fordul elő. Az 1997-ben végzett részleges entomológiai kutatások figyelemre méltó eredménye volt két, Magyarország faunájára nézve új poloskafaj előkerülése. A terület kétéltű faunáját hat béka és két gőte faj alkotja.
A védett madárfajok közül 177 fordul elő a tájvédelmi körzetben, ebből 97-nek a fészkelését sikerült bizonyítani. A vonuló fajok közül ritkaságánál fogva kiemelkedő jelentőségű a fekete gólya, a réti fülesbagoly, a réti sas, a kékes rétihéja. A fehérgólya, a nagy kócsag, a kerecsensólyom és a parlagi sas táplálkozni járnak ide. Ritka fészkelő a kis őrgébics, a kabasólyom, a kékvércse, a kuvik és a gyöngybagoly .
A Sárréti Tájvédelmi Körzet volt a túzok Fejér megyei elterjedésének központja. Sajnos az utóbbi években a túzok állománya drasztikusan lecsökkent, az állomány végveszélybe került.

Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők

Pillanatnyilag a legnagyobb gondot az 1800 ha gyepterület kezelése okozza. Nagy területek maradnak kaszálás, legeltetés nélkül és több helyen megindult már a degradáció. Hasonló gondot jelent a szántó területek felhagyása, gondozatlansága.
Egyes részeken a talajvíz és a csapadék hiánya okoz problémát. Sajnos a területet átszelő Nádor-csatornából, annak rossz minősége miatt a vízpótlás nem oldható meg. Csak a leesett csapadék fokozottabb megőrzésével lehet védekezni. A talajvíz hiánya az utóbbi években lehetővé tette a tőzegtüzek kialakulását (pl. 1992-ben 36 ha-t érintett a TK-ből a tőzegtűz).

Kultúrtörténeti értékek

A Sárrét szélén lévő falucskában, Sárpentelén nevelkedett gróf Széchenyi Zsigmond, a világhírű vadász és író. Egy könyvében így emlékezik a tájról: "A Sárrét... sokfélét jelentett. Háborítatlan pusztaságot, rejtelmes ingoványt, vízimadarak titokzatos, vadregényes világát... sok-sok vadlibát, tarka-barka vadrécét, cifra füttyű cankófélék feljebb-alább tilinkózó társaságát...". Az egykori kúriáját körülvevő park fennmaradt része, a pentelei erdő ma kedvelt kiránduló- és pihenőhely. Első vadászélményeinek színhelyén emlékkövet és emlékszobát avattak gróf Széchenyi Zsigmond tisztelői.

Ajánlott túraútvonal

A tájvédelmi körzetet bemutató túraútvonal kiindulási pontja a sárszentmihályi vasútállomás.
Az állomásról elindulva először a Szerencse-keréki erdőbe érkezünk. Az erdőt a század elején telepítették részben nem őshonos fafajokból, de természetvédelmi értéke nem kérdőjelezhető meg, mivel ez a térség egyetlen jelentősebb erdő tömbje. Az útról jól látszanak az őshonos fehér- és szürke nyarak, magas kőrisek és a telepített erdei és fekete fenyők. Az állatvilágból a madarak jelenléte a legfeltűnőbb és megfigyelésük is egyszerű. Költési időben /április-július/ kis szerencsével több énekes fajt is megfigyelhetünk, mint pl. a barátka poszáta, erdei pityer, vörösbegy, erdei pinty és a széncinege. Az úton tovább haladva a Nádor-csatornához érkezünk. A hídra felmenve elénk tárul a Sárrét medencéjének látképe. A környező területek gyepjeinek jellemző növényei a kékperje, az őszi vérfű, a kisvirágú aszat, a vitézkosbor és a lenek több faja. A csatorna mentén több szitakötő fajt, vízi kétéltűeket, esetleg vízi siklót figyelhetünk meg, míg a madarak közül minden időszakban látható a tőkés réce, nyáron és ősszel a nagy kócsag és a szürke gém. A réteken a mezei pacsirta, a sárga billegető és a rozsdás csaláncsúcs jelentős egyedszámban fészkel. Utunk a csatorna töltésén halad tovább, a csalános, bokros részeken énekes és foltos nádiposzátát lehet hallani, esetleg látni. A töltésről láthatjuk a környező erdőkben fasorokban fészkelő egerész ölyveket és vörös vércséket. Télen kékes rétihéja és esetleg gatyás ölyv is megfigyelhető. A töltés mellett kiszáradó láprétek találhatók. Jellemző növényük a kék perje és májusban a vitéz kosbor. A Csóri duzzasztónál (időjárástól függően) el kell döntenünk, hogy merre megyünk tovább: visszatérünk-e a kiinduló állomásra, vagy pedig jobbra térve Csór felé vesszük utunkat. Ez utóbbi útvonalat tavasszal és nyár elején többnyire elönti a víz, ilyenkor felkeresése csak gumicsizmában javasolt.
Csór felé térve a jobb csatornatöltésen folytatjuk utunkat. A duzzasztó utáni első elágazásnál forduljunk jobbra, majd ezt az utat kövessük végig. Az utunkat szegélyező rétekre itt is a kiszáradó kékperjés láprét a jellemző. Az eddig látott növények közül jellemző a mocsári kosbor, a réti peremizs, és egyes imola fajok. Tavasszal és ősszel (árasztás esetén) a parti madarak tömegeit lehet megfigyelni a területen. Jellemző fajaik a pajzsos cankó, réti cankó, nagy goda és a bíbic. Ezekhez a fajokhoz társulnak a récék és a sirályok gyakoribb fajai. Az utat követve végül Csórra érünk be, ahonnan autóbusszal lehet tovább utazni.
Ha a duzzasztónál mégis úgy döntünk, hogy inkább kiindulási pontunkhoz térünk vissza, akkor balra fordulva hamarosan a horgász tavakhoz érünk. A tavak szigetein danka sirályok és küszvágó csérek fészkelnek. A sirálytelepek védelmében fészkelnek a tőkés-, barát- és a cigány récék. A kisebb nádasoknál búbos vöcsök, esetleg kis vöcsök és vízi tyúk megfigyelése is lehetséges. A tavakat elhagyva pár perces sétával már visszaérkezünk a sárszentmihályi vasútállomásra.

A Sárréti Tájvédelmi Körzet irodája
8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
Telefon: 22 / 510-523

Kapcsolattartó:
Staudinger István
staudingeri@dinpi.hu
+36 30 663 4629