magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Kispál Dóra,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
kispald(kukac)dinpi.hu

» Alapfeladataink » Monitoring, kutatás
Monitoring, kutatás
 
Az 1997 óta, a hazai nemzeti parkok által is használt Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer a természetvédelmi információs rendszer részeként megbízható adatokat szolgál az ország élővilágának az állapotáról és változásairól, ezzel segítve a természetvédelmi szervek tevékenységét, a politikai döntéshozók munkáját, és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást. A biodiverzitás monitorozás a kiválasztott élőhelyek, társulások bizonyos tulajdonságainak a hosszú időn keresztül történő megfigyelését jelenti. Az innen nyert adatsorok alapján nyomon követhetők a természet állapotában bekövetkezett fluktuációk, az életközösséget jellemző elemek változásai. Ezek ismerete segítséget jelenthet az esetlegesen bekövetkező károsodások megelőzésében. Ám ez a módszer megköveteli az egységes mintavételi eljárások, dokumentálások bevezetését.
A Biodiverzitás Monitorozó Program alapjainak lerakása során az egyik legfontosabb feladat egy biológiai alapadatok közlésére alkalmas adatlap kialakítása volt. A "Terms of Reference"-ben megfogalmazottak értelmében olyan adatlapot kellett készíteni, amely
- a lehető legnagyobb mértékben standardizálja az adatközlést,
- a földrajzi helymeghatározást tekintve geokoordináták megadásán alapulva lehetővé teszi az alapadatok térinformatikai rendszerekbe (GIS) történő könnyű integrálhatóságát.
 
A biológiai alapadatok közlésének teljes körű standardizálása, tekintettel az élővilág nagymértékű és több szerveződési szinten megnyilvánuló változatosságára, a vizsgálati stratégiák, mintavételi módszerek nagy számára gyakorlatilag lehetetlen.
Az Biotikai Adatközlő Lap (BAL) kidolgozása során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán készített adatközlő lapot vettük alapul. Ezt az adatlapot az 1992-ben indult ún. komplex természeti állapot-felmérési programhoz készítették.
 
A monitorozási munkák több projekt köré szerveződnek:
 
I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése
Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)
 
II. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei
II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága (ÁNÉR-Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer-besorolás U8, U9)
Cél: Biológiai változók felhasználása a vízminősítésben, vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend monitorozása.
II/b. ALPROJEKT. Vizes élőhelyek (ÁNÉR besorolás A, B, C, D)
Cél: Az év jelentős részében vízzel borított élőhelyek, Ramsari területek élővilága állapotának nyomon követése (A, B és C esetében).
Cél: Környezeti terhelés és tájhasználat (talajvízszint csökkenés, kaszálás, legeltetés stb.) hatása mocsárrétek, láprétek élővilágára (D esetében).
 
III. PROJEKT. Magyarország élőhelyei
Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása.
 
IV. PROJEKT. Invázív fajok
Cél: Invázív, többnyire idegenhonos fajok terjedésének és károsításának nyomon követése, természetvédelmi beavatkozások kidolgozása.
 
V. PROJEKT. Erdőrezervátumok - kezelt lomboserdők (ÁNÉR besorolás K, L és M)
Cél 1: Erdőművelés hatása lombos erdők fajgazdagságára.
Cél 2: Erdőtársulások trend monitorozása
 
VI. PROJEKT. Kis-Balaton II. ütem élővilága
Cél: A Kis-Balaton vízminőség-védelmi rendszer üzemeltetésének hatása a biológiai sokféleségre.
 
VII. PROJEKT. Szigetköz
Cél: A Duna csökkentett vízhozamának hatása az élővilág sokféleségére.
 
VIII. PROJEKT. Szikes élőhelyek (ÁNÉR besorolás F és M)
Cél: Az európai jelentőségű honi szikesek állapotának trend monitorozása.
 
IX. PROJEKT. Száraz gyepek (ÁNÉR besorolás G és H)
Cél: Fragmentált füves élőhelyek fajkompozíció-változásának megfigyelése a globális felmelegedés tükrében.
 
X. PROJEKT. Hegyi rétek (ÁNÉR besorolás E)
Cél: Tájhasználat (hagyományos gazdálkodás, kaszálás, legeltetés stb.) üde másodlagos gyepek élővilágára.
 
A kutatás, felmérés nem pótolható íróasztal mögül történő becslésekkel bármilyen fontos irányelv is fogalmazza meg annak igényét. Az így nyert adatok hamisak lesznek torzítani fognak, és amennyiben vizeink kezelésének tervezése során felhasználásra kerülnek komoly hibákat eredményezhetnek.
A Nemzeti Park területén, az igazgatóság kezelésében levő kutatások egyik kiemelt célja az egész működési területet lefedő térkép, amely egységes formában tartalmazza a vegetációk térképeit valamint az összes előforduló védelem alatt álló növények előfordulásait.
Az élettelen természet kutatása és védelme is rendkívül fontos feladat. A Nemzeti Park kiemelkedő olyan szempontból, hogy egy várost sem ismerünk, mely alatt ilyen hosszú barlanghálózat húzódna, mint amilyen az Igazgatóságunk központja-Budapest alatt.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található barlangok kataszterezése jelenleg is folyó kutatási munka. A Pilis barlangjai rendkívül fontos szerephez jutnak, mint denevér-élőhelyek. Az itt telelő állomány azontúl, hogy fajokban gazdag, egyed-számát tekintve is figyelemre méltó.
Veszélyeztetettség: Az amatőr barlangászok kedvelt "gyakorló pályái", valamint a túrázók közkedvelt célpontjai, ám azt már kevesen veszik figyelembe, hogy kiváltképp a telelő denevérek számára fontos a zavartalanság, mert felriasztásuk, a nagy energiaveszteség miatt akár pusztulásukhoz is vezethet.
Az élőhelyek behatóbb vizsgálatával fel kell mérni, hogy melyek azok az erdőrészletek, ahol a denevérállomány jelentősebb része tanyázik illetve táplálkozik. Ahol a termőhelyi tényezők ezt lehetővé teszik, úgy ezeket az erdőket lehetőleg természetes úton, vagy kisebb természetszerű beavatkozásokkal fenn kell tartani.
 
 
 
   
 
2015. 02. 16. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design