magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Agrárminisztérium
 
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Bakos Dorottya,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
bakosd@dinpi.hu

Budapest alatt található hazánk leghosszabb barlangrendszere
 
2011. december 11. fontos dátumként kerül be a hazai barlangkutatás történetébe. Ettől a naptól kezdve tudjuk, hogy Budapest alatt található hazánk leghosszabb, 28,6 km-es barlangrendszere. Tekintsük át azt a több mint százéves munkát, ami ehhez a szenzációs felfedezéshez vezetett.
   
 
 
A múlt század első éveiben a Pál-völgyben folyó kőbányászat során egymás után kerültek elő kisebb-nagyobb barlangjáratok. Ekkor fedezték fel a legmagasabban nyíló Harcsaszájú-barlang 300 m-es és a Pál-völgyi-barlang 1200 méteres szakaszát, majd a Bagyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis-Hideg-lyuk-barlangokat. Könnyen lehet, hogy több összekötő járat is volt a barlangok között, ezek azonban a befoglaló kőzettel együtt a bányászat áldozatai lettek.
 
A további feltárásokra évtizedeket kellett várni. A Szépvölgyi út túloldalán, a Mátyás-hegyi-kőfejtőben a múlt század harmincas éveiben fedeztek fel négy barlangbejáratot, amik egy rendszerbe torkolltak. Ezt a háború alatt Futura-óvóhelybarlangnak nevezték. Több évtizedes kitartó kutatómunkával mind a Pál-völgyi barlangrendszer, mind a Mátyás-hegyi barlangrendszer jelentősen bővült, míg végül 2001-ben történt meg a nagy áttörés, az összekötő járat felfedezése. Ekkor a barlangrendszer már hazánk második leghosszabb barlangja volt.
 
Az ezredforduló utáni években irányult a figyelem a Pál-völgyi-kőfejtő évtizedekig „elhanyagolt” kisebb barlangjai felé. 2010 tavaszán a Harcsaszájú-barlang és a szomszédos Hideg-lyuk közötti összekötő járat felfedezésével ennek a barlangnak az együttes hossza is meghaladta a 7 km-t. Ettől kezdve a kutatások arra irányultak, hogy a Mátyás-hegyi—Pálvölgyi-barlang alkotta rendszert hogyan lehetne „összekötni” a Hideg-lyuk—Harcsaszájú-barlang rendszerével. Ez természetesen nem mesterséges összekötést jelent, hanem meglévő, de eltömődött jártok feltárását, kitisztítását.
 
Az első kutatók 2011. december 11-én másztak át az egyik rendszerből a másikba. Így „létrejött” Magyarország leghosszabb barlangja, amelynél az Aggtelek-Jósvafői Baradla még a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlanggal együtt is rövidebb!
A kutatók biztosak benne, hogy a területen még sok kilométer ismeretlen járatrendszer vár a felfedezésére. A termálkarsztos barlangokra, mint amilyen ez a rendszer is, jellemzőek a szűk átjárók, amiket csak hosszas, tervszerű kutatással lehet megtalálni és kitisztítani. Közvetlen anyagi támogatás hiányában a kutatók a feltárásokat szabadidejükben, saját költségükre végzik. Önzetlen munkájuk eredményeként hazánk most egy páratlan értékkel gazdagodott!
 
   
 
2012.01.10.
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design