| |
A kampányok célja valamennyi esetben, hogy felhívják a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy adott növény-, vagy állatfajra. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a faj bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti.
Az év madara: gyurgyalag (Merops apiaster)  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület májusban zárult szavazása alapján a 2013 év madara a gyurgyalag.
A gyurgyalag hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara. A faj nem csak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Méhészmadárnak is hívják, mivel darazsak, lepkék és egyéb repülő rovarok mellett méheket is fogyaszt. A házi méh ugyanakkor csak kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.
Leggyakrabban partfalba vájt üregben fészkel. Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár - természetvédelmi értéke 100.000 Ft -, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik a bejárati nyílások eltömésével, „kifüstöléssel”, homokbányászattal vagy illegális vadászattal.
A gyurgyalag állományának megőrzésében Ön is segíthet önkéntesként az MME helyi csoportjainak akcióiban. Az év madara mozgalomhoz kapcsolódva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az alábbi természetismereti túrákon várja az érdeklődőket. Június 1. szombat
Ismerjük meg az év madarát, a gyurgyalagot
Európa legszínpompásabb madarának megfigyelése a Velencei-tónál.
Találkozás: 9 órakor Dinnyésen a Rózsa utca - Rákóczi utca sarkán, a gólyafészek alatt. Időtartam: 3 óra
Részvételi díj: felnőtt: 600 Ft, kedvezményes: 350 Ft
Információ: Fenyvesi László, tel.:30/663-4630 Június 14. péntek
Ismerjük meg az év madarát, a gyurgyalagot
A túra alatt megismerhetjük az év madarát és annak viselkedését, fészkelési szokásait. A gyurgyalag mellett számos hegylábi madárfajt is megfigyelhetünk. Táv: 8 km.
Találkozás: 8 órakor Tata-Agostyán buszfordulónál. Időtartam: 4 óra
Részvételi díj: 350 Ft
Információ: Csonka Péter, tel.: 30/663-4659 Június 29. szombat
Gyurgyalagvédelem a Mezőföldön
A gyurgyalagok élőhelyének és táplálkozási szokásainak megfigyelése a bárándi löszvölgyben.
Találkozás: 9 órakor Dinnyésen a Rózsa utca - Rákóczi utca sarkán, a gólyafészek alatt. Időtartam: 3 óra
Részvételi díj: felnőtt: 600 Ft, kedvezményes: 350 Ft
Információ: Fenyvesi László, tel.:30/663-4630 Augusztus 3. szombat
Madárgyűrűzés és gyurgyalagles Dinnyésen
Közeli ismeretséget köthetünk az év madarával, a gyurgyalaggal.
Találkozás: 9 órakor a Dinnyés és Seregélyes között található Elza majori tábornál. Időtartam: 3 óra
Részvételi díj: felnőtt: 600 Ft, kedvezményes: 350 Ft
Információ: Fenyvesi László, tel.:30/663-4630 Az év fája: házi berkenye (Sorbus domestica) Az Országos Erdészeti Egyesület erdeink egy régóta termesztett gyümölcsfaját, a házi berkenyét választotta idén az év fafajának. A szakmai javaslatok alapján idén 18. alkalommal megválasztott év fájának az adott évben nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma és kutatás, bemutatása az erdei iskola programok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája. A középhegységek melegebb, délies kitettségű oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló házi berkenye termését évezredek óta fogyasztja az ember, napjainkban leginkább a belőle főzhető pálinka révén ismert.
Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek fafaja. Lassan növő fa, amely zárt erdőben növekedve akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között a gyümölcsfák körében viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit. Ez a megfigyelés képezi alapját annak a szentenciának, amely Gárdonyi Géza Isten rabjai c. regényében is olvasható: „ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését”. Mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és mandula termesztésére alkalmasak voltak. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább értékelik esztétikai értékét, amit elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lombszíneződése jelent.
Az év vadvirága: nyári tőzike (Leucojum aestivum)
 A honi botanikusok, a természetszerető, természetjáró nagyközönség bevonásával 2011-től minden évben megválasztják az év vadvirágát. A cél az, hogy évről-évre ráirányítsák a figyelmet egy vadon élő lágyszárú virágos növényünkre. Egy-egy olyan vadvirág kerül a mozgalom zászlajára mely nem lokális előfordulású, hazánk több vidékén elterjedt, ugyanakkor nem közönséges faj. Nem előírás a törvényi oltalom, de az év vadvirága a gyakoribb vagy közepesen ritka védett fajok egyike. Egy olyan látványos faj, mely egyes populációinak veszélyeztetettségével, termőhelyeinek pusztulásával felhívja a figyelmet a honi természetvédelem aktuális problémáira, természeti környezetünk sérülékenységére is.A nyári tőzike nevével ellentétben nem nyáron, hanem április közepétől június elejéig nyíló, 60 cm-esre is megnövő amarilliszféle. A tőzike nemzetség másik faja, a hazánkban szintén előforduló és ugyancsak védett tavaszi tőzike kora tavasszal nyíló vadvirág. E faj jóval alacsonyabb, és tőkocsányán csak egy vagy ritkábban kettő virág nő, míg a nyári tőzike esetében a virágok száma rendszerint több, elérheti a nyolcat is.
Hazánkban a legnagyobb állományait alföldi folyóink mai és egykori árterein találjuk, de előfordul a Dráva, a Mura és a Hernád környékén, a Szigetközben, a Hanságban, Belső Somogyban, Zselicben, a Baranyai-dombvidéken, a Völgységben és a Nyírségben is.
Üde, mocsaras, láposodó, általában időszakosan vízzel borított termőhelyeken él. Megtalálhatjuk liget- és láperdőkben, mocsarasodó fáslegelőkön, mocsárréteken, magassásosokban.
Ma már a potenciálisan veszélyeztetett hazai fajok közé tartozik; jogszabályi védelmet 1982 óta élvez, természetvédelmi értéke 10000 Ft. Fotó: Halász Antal Az év vadvirága mozgalomhoz kapcsolódva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság áprilisban természetismereti túrát szervez. Április 13. szombat
Az év vadvirága: nyári tőzike túra
A vezetett túra során az ártéri erdők karcsú díszét, a nyári tőzikét kutatjuk fel az érdi Beliczay-sziget erdeiben. Gumicsizma, vagy vízálló bakancs ajánlott. Táv: 2 km
Találkozás: 9 órakor Érd-Ófaluban, a Termál Hotel melletti parkolóban. Időtartam: 3 óra
Részvételi díj: felnőtt: 1000 Ft, kedvezményes: 650 Ft
Információ: Novák Adrián, tel: 30/504-8849
Az év hala: menyhal (Lota lota)
A Magyar Haltani Társaság által meghirdetett „Az év hala” címért folyó versenyben idén a horgászok kedvence, a menyhal győzedelmeskedett. A mozgalom azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté őshonos halaink. A győztes jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben. A menyhal vizeinkben őshonos, folyóvizeink többségéből ismert. Hidegkedvelő faj lévén aktivitásának maximuma a téli hónapokra esik, amikor nem folyik intenzív halászat és horgászat vizeinken, ezért gazdasági jelentősége meglehetősen csekély Az utóbbi években azonban gyakoribbá vált vizeinkben a menyhal, amely komolyabb célpontja is lehetne a téli horgászatnak. Szálkamentes húsa kitűnő ízű, nagyméretű mája az ínyencek csemegéje. Legkisebb kifogható mérete a törvény szerint jelenleg 20 cm, ám egy ilyen karcsú halnál ez még 70 grammot se nyom. A Magyar Haltani Társaság támogatja a horgászok azon kezdeményezését, hogy országos szinten is emeljék 20-ról 25 vagy akár 30 centiméterre a mérethatárt, ahogyan az január elsejétől a Tisza-tavon már érvényben van. Ezáltal mindegyik példány nagyobb eséllyel járulhatna hozzá az állomány további gyarapításához. Az év rovara: citromlepke
|
