magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Bakos Dorottya,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
bakosd@dinpi.hu

Február 8. túrák – élmények
 
Az elmúlt hétvégén kikapcsolódásra, friss levegőre vágyó természetbarátok részt vehettek madárgyűrűzésen Pilisszentivánon a Jági-tónál, a Nemzeti Park területén újonnan létesült királyréti kiállítást és tanösvényt is felfedezhették, valamint ízelítőt kaphattak a Dinnyési-fertő madárvilágából szakembereink segítségével.
   
 
Madárgyűrűzés a Jági tónál

2014. február 8-án, szombaton madárgyűrűzési programot tartottunk a Szénások Európa Diplomás területen. A résztvevők érkezését megelőzően reggel nyolc órakor még aggódva figyeltük az eget munkatársainkkal, vajon a szemerkélő esőben érdemes-e felállítani a hálót, lesz-e benne madár? Végül amellett döntöttünk, hogy megpróbáljuk. Fél kilencre már álltak a hálók és reménykedtünk, hogy az eső is eláll.
Kilenc órakor volt a találkozó a pilisszentiváni sportpályánál. Érkeztek is a madárbarátok – öröm volt látni, hogy a kis óvodásoktól az idősebbekig minden korosztályt sikerült kicsalogatni a rendezvényre. Az időjárás kegyes volt, az eső elállt, a felhőkön keresztül áttörő világosságban indultunk el a Jági-tóhoz.
A felállított hálókban ekkorra már szép számmal voltak madarak. Miközben gyűrűztünk, a résztvevők sok hasznos információt hallhattak a magyarországi madárgyűrűzés múltjáról és jelenéről, az egyes fajokon belül a hím és a tojó megkülönböztetéséről, továbbá olyan érdekességekről is, mint, hogy melyik a legnyugodtabb cinege fajunk.
Munkánk során fontos, hogy minél közelebb tudjuk hozni a természeti értékek védelmének fontosságát, és egy a környezetére jobban odafigyelő, a természet óvására áldozni tudó társadalmat kapjunk. E célt szolgálta ez a madárgyűrűzési bemutató is, ahogy ennek szellemében rendezzük majd meg március 22-én a Víz Világnapja alkalmából AZ EZERARCÚ VÍZ című programunkat. Bepillantást nyerhetünk majd a Jági-tó élővilágába, megismerkedhetünk a különböző típusú vizek kémiai tulajdonságaival, illetve szintén lesz madárgyűrűzés.
Úgy gondolom, a szombati program résztvevői jó élményekkel térhettek haza, érdekes dogokat láttak, miközben az ismereteik bővültek, és nem utolsósorban lelkileg is feltöltődhettek. Várjuk vissza őket, és reméljük, még többen kedvet kapnak és eljönnek következő programjainkra!
 
Mocsári Dezső Vazul, környezeti nevelő (DINPI)
 

A program egy résztvevő szemszögéből...

A kissé barátságtalan, szürke időjárás, az időnként cseperegő eső sem riasztotta vissza a madár- és természetbarátokat a pilisszentiváni Jági-tóhoz tervezett madárgyűrűző programtól. Szép számban és szinte minden korosztályból, a kis óvódásoktól a szép korú nyugdíjasokig  érkeztek az érdeklődők. A gyülekezőhelyről (Villa Negra, Pilisszentiván) együtt indultunk el a tóig vezető pár száz méteres sétára a program vezetőjével, Mocsári Vazullal. A tájvédelmi körzet területére érve megismerkedtünk a magyar természetvédelem szimbólumának, a nagykócsagnak a történetével és megfigyelhettünk a csak Magyarországon élő, fokozottan védett  István-király szegfű keskeny, szúrós végű leveleit is a dolomit sziklagyepen. A Jági-tónál megállva kaptunk egy kis betekintést a tó történetébe, növény- és állatvilágába, majd felmentünk a kis domboldalon a madáretetőhöz, ahol már vártak ránk a Duna-Ipoly Nemzeti Park madárgyűrűző kollégái Vízkert András természetvédelmi őr vezetésével. A reggeli órákban kifeszített madárbefogó hálóból  óvatosan vették ki a szakértő kezek a kis széncinkéket, kékcinkéket és barátcinegéket, és tették az erre a célra varrt pamutzsákokba, hogy onnan vegyék ki, és egyenként a lábukra helyezzék a gyűrűket, amin szerepelt egy sorszám és Magyarország országkódja. A gyűrűzés során, nemcsak a felhelyezett gyűrű sorszámát, de a madár faját, korát és nemét is feljegyzik. Megtudtuk, hogy a széncinege hím hasán lévő fekete csík leér egészen a kloákáig, míg tojóé rövidebb és keskenyebb. A kékcinegénél az különbözteti meg a hímet a tojótól, hogy mind a fején lévő „kék sapka”, mind pedig a szárnytollainak kék színe határozott, erős kék, míg a tojóé ezüstös kék. A barátcinege nemének meghatározása pedig a szárnyhossz mérésével történik, azaz 64 mm-ig tojó, 65 mm-től hím. Andrástól még azt is megtudtuk, hogy a cinege fajok közül a barátcinege a legnyugodtabb madár. A gyűrűk felhelyezését követően a madarakat meg lehetett simogatni, sőt aki vállalkozott rá, az engedhette szabadon egy szakszerű madárfogás elsajátításának segítségével. Azt gondolom, hogy ez  délelőtt mind a felnőttek, mind pedig a gyerekek számára nagyon hasznos, kellemes és élményekkel teli, kiváló program volt.

Nádai Andrea
 

*
Fedezzük fel a Börzsöny lakói kiállítás és tanösvény Királyréten
 
Egy lelkes pedagógus, Frekot Erika beszámolója itt olvasható a február 8-i királyréti programról >>
 
*
Telelő madarak megfigyelése a Dinnyési-fertőn
 
A reggeli eső sokakat elriasztott a túrázástól, így családias létszámmal vágtunk neki a dinnyési szikesnek.
A ködös idő hatására a récék úgy húztak, mint este, vagy hajnalban szoktak. A madármegfigyelő toronyban állva, ahogy lassan felszállt a köd, egyre több madár került a szemünk elé. A tó jege a parton még elbírta az embert, de a Fertő közepén nagy kiterjedésű lihogót jelzett a récék és ludak hosszú szalagja.
A távolban egy legalább húszezres vadlúd-csapat szállt föl. E látványos megmozduláson kívül azonban még számos érdekességgel találkozhattunk. A helyben költő barna rétihéja és a vendég kékes rétihéja hímjét figyelhettük meg, továbbá egy hím vörös vércse is a közelünkben vadászott.
A ragadozómadár etetőhelyen leginkább a dolmányos varjak és a szarkák torkoskodtak. Utóbbiak egyik tapasztalatlan képviselőjét hálóval is megfogtuk, így mindenki láthatta, hogy a messziről fekete-fehérnek látszó huncut fészekrabló fémesen csillogó tollazata szinte a trópusi madarakéra emlékeztetően színes. Végül néhány mezei veréb társaságában, gyűrűvel ellátva őt is szabadon engedtük.

Fenyvesi László, környezeti nevelő (DINPI)
 
 
 
Fotó: Merza Péter
   
 
2014.02.12.
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design