| |
Az ember lakta környezethez olyan élőlények alkalmazkodnak, melyek megtalálják életfeltételeiket az ember közelében, illetve azok, amelyek kevésbé érzékenyek a zavarásra.
Az a faj, amely adaptálódni tud az ember alkotta, jelentősen átalakított környezethez az elszaporodhat, míg érzékenyebb fajok mind inkább kiszorulnak, populációik lecsökkennek a megállíthatatlannak tűnő urbanizáció következményeképpen. Így van ez a denevérekkel is. A hazánkban élő 28 denevérfaj közül csak néhány alkalmazkodott az ember lakta településekhez. Találhatunk denevéreket elhagyott, vagy ritkán használt pincékben, a hidak tartószerkezetében, nagy magas épületek (kastélyok, templomok) padlásterében és a panelházak külső diletációs hézagaiban, a panel összeillesztéseknél, a redőnytokokban vagy házunk külső fa, vagy fém burkolatai alatt is. Az elmúlt 20 évben lényegesen megszaporodtak a városlakó denevérkolóniák és így az ember-denevér konfliktus helyzetek is.
A hivatásos természetvédelem úgy próbálja védeni ezen védett, vagy fokozottan védett tüneményes állatokat, hogy közben folyamatos felvilágosító munkát is végez a mai napig élő, ősi averziók feloszlatására és az emberi érdekekkel összehangolja a védelmi lépéseket. Ezen előadás bepillantást enged egy a denevérekkel is foglalkozó szakember mindennapi munkájába és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság városi környezetben keletkezett denevéres ügyeibe az elmúlt 17 évben.
Előadó: Hegyi Zoltán
Helyszín: Sas-hegyi Látogatóközpont
Információ: Kovács Zsuzsanna, 06 30 373 0957 (munkaidőben)
Részvétel ingyenes!
Fotó: Hegyi Zoltán
|
