A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM

ÉLŐHELYEK ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉT, HELYREÁLLÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN

KMOP-3.2.1/A-2009-0004 AZONOSÍTÓSZÁMÚ

 

Pályázó: Konzorciumvezetőként: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Konzorciumi tagként: Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat

A projekt támogatásának összege: 358 924 483 Ft

Saját forrás (önkormányzati projektelemekre): 10 926 875 Ft

Összesen: 369 851 358 Ft

Támogatás mértéke: 97,05%

 

 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat konzorciuma a Budai Vár-barlang és a Rácskai-barlang állagmegóvó rekonstrukciójára európai uniós támogatást nyert. A megvalósításra 2010. július és 2012. június között került sor.

A természet védelméről szóló törvény szerint minden barlang védett, állami tulajdont képez, megőrzésük és hasznosításuk a területileg illetékes nemzeti parkok feladata. A Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat a felszíni közlekedés, utak és épületek, valamint a járókelők biztonsága érdekében csatlakozott a Nemzeti Park Igazgatósághoz, mint konzorciumi partner. A Budai Vár-barlangon kívül számos olyan üreg található a Várhegy utcái, épületei alatt, amelyek tulajdonviszonyai jelenleg tisztázatlanok és kezelővel nem rendelkeznek, azonban állapotuk sürgős beavatkozást igényelt. A Budavári Önkormányzat felismerte, és régóta szorgalmazta a minden szervezet által „mostohagyermekként” kezelt üregek veszélyeit. A pályázat keretében a négy legveszélyeztetettebb üreg rekonstrukciójához biztosította a 10%-os önrész összegét, és bonyolította le a munkákat a Dísz téren, a Táncsics Mihály utcában és a Bécsi kapu téren. Ezek a munkálatok a megerősítést, a régészeti jelentőségű emlékek és a részben természetes keletkezésű üregrészek megőrzését szolgálták.

 

A pályázat keretében a Rácskai-barlang két bejárata közül az egyik biztonságos lezárása, illetve a másik műszaki stabilizálása volt az elvégzendő feladat. A Rácskai-barlang Remeteszőlős község külterületén, a Budai Tájvédelmi Körzeten belül, NATURA 2000 területen fekszik, földtani értékei miatt 1993 óta fokozottan védett természeti érték. A barlang védett és nem védett denevérfajok élőhelye. A Rácskai-barlang a Hosszúerdő-hegy oldalában található kőfejtőben a bányászat során 1973-ban tárult fel, befelé lejtős, néhol lépcsősen letörő, változatos szelvényű, járatai egyes szakaszokon omladékosak. A járatok hosszúsága 100 m, vertikális kiterjedése 34 m. Triász időszaki mészkőben, ÉK-DNy irányú törésvonal mentén alakult ki a mélyből feláramló langyos víz oldó hatására. A barlang különleges értékét változatos formakincse és gazdag ásványkiválásai adják. A bányaművelő tevékenység megszűnésével gondatlan rekultivációs feltöltés történt, nagy mennyiségű kommunális hulladék került a területre. Az eróziós pusztulás és a mesterséges feltöltés következtében a kőfejtő omlásveszélyes falának tövében található bejárati nyílást kőzettörmelék zárta el. A kiépítés következtében - a bányaterület tervezett tájrendezését figyelembe véve - az érintett bányaudvar teljes feltöltésre kerülhet a későbbiekben. A barlang felfedezése óta nyitott volt, ennek következtében az elmúlt évtizedekben több emberi károsítás is érte.

A barlang megmentése érdekében egy közel 50 m hosszú folyosó, táró építését végeztük el a barlang 1. sz. nyílásától a bányaudvar széléig. A munkálatok megkezdése előtt az omlásveszélyes bányafalat biztonságossá kellett tenni. A megépített boltíves főtéjű vasbeton táró 20 m vastag talajfeltöltés tömegét tudja stabilan elviselni. Az összerepedezett mészkőben nyíló szétágazó barlangbejárat nem használt nyílásait tömedékeléssel zártuk le. A 2. sz.-ú barlangnyílásnál beépített szellőző és az egyedi kivitelezésű, denevérnyílással ellátott bejárati ajtó biztosítja a megfelelő átszellőzést. A környezetbe illeszkedést 2 méter vastag talajtakarás adja. A bejárat kiépítésével az illegális behatolások megszűntek, így a Budai-hegység területén elterjedt denevérfajok ezen élőhelye zavartalanná vált.

 

 

A Budavári-üregrendszer területén végzett munkálatok egyik fő célja a leginkább veszélyeztetett üregek stabilizálása, állaguk helyreállítása a természeti értékek és a műemlék épületek védelme érdekében. A másik cél a hosszú távon is fenntartható kezeléshez szükséges háttér megteremtése. A célterület a budai Vár alatt húzódó barlang- és üregrendszer, mely a Polgárváros alatt húzódik a Kapisztrán tértől a Dísz térig. A Vár-hegy tulajdonképpen egy sasbérc, szakszóval horszt, a legfrissebb tudományos vélemény szerint „tanúhegy”-ként maradt fenn. 

 

Környezetéből kiálló tömbjének anyaga a földtörténeti harmadidőszakban, az eocén kor végén keletkezett Budai Márga, amit helyenként vékony kavicsos homok borít, a Duna hajdani árterét jelezve.

Legfelül helyezkedik el az 5-10 m vastag, néhány százezer éves édesvízi mészkőtakaró, melyet melegvizes források raktak le. Ez a kemény kőzet védte meg a hegyet a lepusztulástól, és tette lehetővé „tanúhegyként” való megmaradását. A forrástevékenység megszűntével a réteghatáron alakultak ki a barlangi üregek.

A Polgárváros területén mintegy 300 kisebb-nagyobb üreget térképezett fel a XX. század első felében Kadič Ottokár, amelyek egy részét később mesterségesen összekötötték.

A Budai Vár alatt egy kb. 4 km-es összefüggő üregrendszer jött létre, ahol a barlangtani és földtani értékek egyedülálló módon fonódnak össze a Várnegyed történelmi múltjának emlékeivel. Ettől az üregrendszertől függetlenül még létezik több mint 70 darab egyedi kisebb-nagyobb hasadék, üreg.

 

A Budai Vár-barlang jelentős szakaszait a II. világháború alatt óvóhelynek használták. A szocializmus éveiben a barlangrendszert a Polgári védelem kezelte. A sok átépítés, a barlang állapotára nem ügyelő használat, ill. a pénzhiány vezetett a rendszer teljes leromlásához. A független üregekben is hasonló helyzet alakult ki.

A termek és a folyosók állapota a rekonstrukciót megelőzően leromlott, elhanyagolt volt, az elektromos rendszer működésképtelenné vált, az acélszerelvények erősen korrodáltak a közel 100%-os páratartalom miatt. A legjelentősebb veszélyforrást a gépjárműforgalom, és a főként közművekből elszivárgó vizek hatásai jelentik. Sok helyen a szakszerűtlenül beépített megerősítő szerkezetek, rosszul kiválasztott anyagok beépítése okozott problémát, melyet felerősített a szellőzés hiánya. A vízelvezetés helyenként nem volt megoldva, egyes szakaszok vízzel voltak borítva. Megoldatlan volt az épületek pincéiből és a felszínről nyíló lezáratlan bejáratokon történő illegális behatolások problémaköre is. A Bécsi kapu tér alatti kiterjedt üreg összerepedezett kőzetét a víz több helyen kimosta, a korábban létesített ideiglenes, faanyagú alátámasztások elkorhadtak, gombásodtak. A biztonságos lezárás a független üregeknél is hiányzott.

A felszíni hatásterületen 166 db épület található, ebből 140 műemléki védettségű, melyből 15 kiemelten védett.

A legfontosabb cél a közvetlen balesetveszély elhárítása, a barlangok, üregek mennyezetének, oldalfalainak megtámasztása volt. Ehhez elengedhetetlen alapfeltétel a helyszín elhelyezkedésével, műszaki állapotával való ismeretek megszerzése, a régi térképek adatainak ellenőrzése, az üregekbe nyíló bejáratok pontos nyilvántartásba vétele. Ennek érdekében egy teljes körű és a ma elérhető legkorszerűbb technológiát alkalmazó felmérést készíttettünk. A vízbeszivárgások kezelésére a belső vízelvezető csatornát kitisztíttattuk, a lefolyásokat ellenőriztük, szivattyúkat telepítettünk a Nagy Labirintusban, a Táncsics Mihály utca alatti üregekben és a Bécsi kapu téri üregrendszerben. A vízkiemelő szivattyúk működését monitoring rendszer felügyeli. A további fenntartáshoz az elektromos rendszert (világítás, energiaellátás) helyreállítottuk és kibővítettük. A barlangi bejáratok lezárásával az illegális használatot, balesetveszélyt megszüntettük, vagyonvédelmi rendszert telepítettünk.

 

Az állagmegóváshoz szükséges tervezési feladatok elvégzéséhez nem állt rendelkezésre korunknak megfelelő pontosságú és részletgazdagságú felmérés és dokumentáció.

A rekonstrukcióval érintett terület felmérését a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Burken Kft. végezte. A dokumentáció elkészítéséhez korunk egyik legmodernebb technológiáját a terepi lézerszkennelést használták a felszín alatt és az üregeket érintő felszíni terület esetében is. Az egységes és fenntartható pontosság érdekében a felmérést egy hagyományos geodéziai alapponthálózat létesítés és meghatározás előzte meg. A felszínen és az üregekben közel 380 pontból álló centiméter alatti pontossággal bíró alappont hálózatot telepítettek az Egységes Országos Vetületi rendszer szerint, mely a későbbi geodéziai munkák alapját teremti meg.

A lézerszkennelés során összesen 1560 pozícióból készült adathalmaz több mint 7 milliárd ponttal fedte a dokumentálandó 33400 m2 felületet. Az előzetes adatfeldolgozások, azaz az illesztések, szűrések során létrehozott pontfelhő halmaz a további dokumentálás alapját képezte. A barlangtérképezés szerinti jelkulcsot alkalmazva készítették el az üregek alaprajzát. Dokumentálták a barlang kiterjedését, a benne található élő közművek elemeit, a felszínnel kapcsolatot létesítő kürtőket, a kutakat, a kőzetrepedéseket és egyéb információkat.

A feldolgozás során 780 szelvény készült el, amely a geometriai információn kívül tartalmazza egy-egy adott kereszt- vagy hosszmetszet anyagát is, megkülönböztetve a természetes és épített szerkezeteket. A felmérés legfőbb végtermékei a háromszögeléssel előállított 3D modellek, amelyek centiméteres pontosságú térbeli pontmeghatározást tesznek lehetővé. A kivitelezési munkákat követően újabb mérésekkel dokumentálták a megvalósult állapotot. A feladat részét képezte a geofizikai mérésekkel végzett üregkutatás a falakban, padlón, mennyezeten, mellyel roncsolásmentes kiüregelődés-vizsgálatok végezhetők. Ennek példája volt többek között a Dísz tér 16. szám előtt található üreg útburkolat alá nyúló területeinek detektálása.

A felmérés eredménye térinformatikai szoftver segítségével látható és az üzemeltetés alapját teremti meg. A rendszerben tárolt térképes információk: a legfrissebb alaprajzok, szelvények, 3D modellek. Integrálták továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképet, a kerületi szabályozási, övezeti és telekalakítási terveket, a közműhálózati térképet, 9db történeti térképet, valamint a geofizikai mérések eredményeit. A feltárt térképészeti eltérések is dokumentálásra kerültek. A rendszer tartalmaz megközelítőleg 300 helyen készített panorámafényképet és elemekhez rendelt történeti adatokat. Az adatbázis szerkezete lehetővé teszi a jövőben is a helyhez kötött üzemeltetési és tudományos adatok csatolását.

 

 

A kivitelezési ajánlatra alkalmas részletes terveket a pontos geodéziai felmérés adatszolgáltatása alapján dolgozták ki a tervezők. A tervezés alapfeltétele volt a különleges helyszín alapos ismerete, részletes feltárása. A kivitelezés előtt részletes kiviteli tervek készültek, megtörtént a célterület pontos műszaki állapotfelmérése, illetve javaslat született a közép- és hosszú távon szükséges beavatkozásokról.

 

 

A Budai Vár-barlang Nagy Labirintus rekonstrukciója során a geológiai környezet megőrzése és a barlangi környezettel kompatibilis műszaki megoldások kiválasztása érdekében speciális technológiákat és szakembereket alkalmaztunk.

A természetes kőzet állapotvizsgálatára úgynevezett kopogózást végeztek. Ahol indokolt volt, az omlékony részeket eltávolították, máshol műszaki megoldásokkal javították a kőzet statikai tulajdonságait: tartó boltöveket építettek vagy főtehorgonyzásos megerősítést alkalmaztak. Esetünkben 101 darab, különböző hosszúságú, meghatározott irányban befúrt és beragasztott kőzetcsavar rögzíti a kőzettömböket. A fúrások nyomát a furatokból származó kőzetanyaggal takarták, hogy a természetes látvány ne csorbuljon.

Időtálló mészkő vagy betontégla beépítésével fal- és pillérmegerősítés készült 12 teremben, boltozat-megerősítésre 5 teremben volt szükség. A természetes kőzet és az épített szerkezet közötti réseket minden esetben hátűrkitöltéssel és injektálással stabilizálták. Egy korábban feltárult megtámasztás nélküli üregrész tömedékelésre és elfalazásra került. Egy-egy teremben vasbeton padló építésére, illetve födémmegerősítésre volt szükség. Ezen kívül számos helyen betonkorrózió kezelését végezték el.

 

A beavatkozási területek mindegyikén elektromos ellátás kiépítésére, illetve a meglévő rendszer rekonstrukciójára került sor, mely a világításon kívül a víztelenítő szivattyúkat és a vagyonvédelmi rendszert is ellátja energiával. A megfelelő, biztonságos üzemeléshez szükséges vészvilágítás és érintésvédelmi hálózat épült ki. A teljes rendszer összes eleme átvizsgálásra és ellenőrzésre került.

 

A szellőzés biztosítására kellő levegőmennyiséget átengedő lezárásokat alakítottunk ki, lezárt kürtőket nyitottunk meg újra. A felszíni megjelenésnél a polgárvárosi miliőnek megfelelő, környezetbe simuló műtárgyakat építettünk, illetve rejtett, szellőzést is biztosító csatorna-műtárgyakat helyeztünk el a gerinchálózatra csatlakoztatva.

 

A beavatkozás fontos eleme volt a Nagy Labirintusban a két világháború között kiépített, ma is működőképes belső csatornarendszer kitakarítása, helyreállítása. A felhalmozódott törmeléket a barlang teljes területén felszámoltuk. A vízkiemelést a zsompokban elhelyezett víztelenítő szivattyúk biztosítják.

 

A rossz állapotú közművekből származó veszély elhárítására vízbetörés érzékelő monitoring-rendszer került telepítésre. Az üzemelést, fenntartást távfelügyeleti számítógépes megjelenítés segíti, havária esetén azonnali intézkedést lehetővé téve.

 

Az épületek pincéiből nyíló lejáratok számos helyen elfalazásra kerültek, illetve a megmaradt ajtók, szellőzőnyílások zárhatóvá alakítva és megfelelő korrózióvédelemmel ellátva felújításra kerültek. Valamennyi működő bejárat, lezárás úgy került kialakításra, hogy a barlangrendszer szellőzését segíteni tudja. A korrodált acélszerkezetek nagy része bontásra került, illetve megfelelő korrózióvédelemmel ellátva maradt meg. A vagyonvédelmet nyitásérzékelőkből és mozgásérzékelőkből álló, távfelügyelettel üzemeltethető rendszer biztosítja.

 

 

 

Ebben az üregrendszerben a járatok túlnyomó része nem rendelkezett megerősítő szerkezetekkel. A felmérés és a tervezés megkezdése előtt az erősen gombafertőzött ideiglenes fadúcolatok teljes cseréjére volt szükség, az ott dolgozók biztonsága érdekében. A tervezés és kivitelezés során, számos helyen feltárás segítette a műszaki megoldás kiválasztását. A független üregek helyszínein, a kiépítés során a Nagy Labirintusnál már bemutatott módszerek és folyamatok szerint jártunk el. Az üreg összes termében és folyosóján betontégla és idomkő falazatok, pillérek és boltozatok készültek, melyek az állékonyságot és a felszíni épületek – köztük a Budavári Evangélikus templom épületének - védelmét szolgálják. A megtámasztó szerkezetek építése ideiglenes dúcolatok védelme mellett történt. A márgába vésett több száz éves feliratok megóvásában a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai működtek közre.

A víztelenítést három darab, zsompban elhelyezett szivattyú biztosítja vízbetörés-érzékelőkkel ellátva, illetve a közműhálózatra csatlakoztatva. A szellőzést egy - a mészkő főtén átfúrt - szellőzőkürtő és felépítménye segíti. Teljes világítási és elektromos energiaellátási rendszer épült ki a további fenntartási feladatok ellátásához. A járdákból nyíló lejáratok zárható fedlappal biztosítottak. A kivitelezési munkák alatt a gyalogos, gépkocsi és buszforgalom fennakadások nélkül biztosítható volt.

 

 

A lakóépület pincéje alatt található mélypince és üreg védelmére az elmúlt évtizedben állékonysági megerősítéseket végeztek. A beruházás keretében ezen szerkezetek további biztosítása történt meg, a feltárási lehetőség fenntartása mellett. A szükséges helyeken tömedékelést és habbetonos kitöltést alkalmaztunk, mely a feltöltendő üregrészt teljesen kitölti és stabilizálja. Falazatok, boltozatok, födémek megerősítése történt, valamint új pillérek, falak készültek. A szellőzést az udvarra vezető felépítmény biztosítja. Az elektromos hálózat kiépítése a világítás mellett a szomszédos üregek ellátását is lehetővé teszi. A lakópincéből nyíló üreg új, zárható ajtóval védett.

 

 

A megerősítő munkálatok az előző üregnél ismertetett módon készültek, betontégla szerkezetekkel, szintén a korábban elvégzett megerősítések folytatásaként. Az épített szerkezetek vízbetörés elleni védelmét zsompba telepített szivattyú biztosítja, melyet a kiépített elektromos hálózat lát el energiával. A felgyülemlő vizet a csatornahálózatba továbbítjuk. A világítási rendszer ebben az üregben is kiépítésre került. Az üreg megközelítéséhez horganyzott acéllétrák beépítésére volt szükség, valamint biztonságosan zárható bejárat készült. A Táncsics Mihály utca alatti üregek, és a Várfal víztelenítésében jelentős szerep jut a 15. számú épület alatt elhelyezkedő kútnak. Az újonnan telepített víztelenítő szivattyú segítségével szabályozni lehet a felszín alatti vizek szintjét. Ennek legfontosabb eredménye, hogy csökkentettük a Babits-sétány mentén húzódó várfal vizesedését, és ezzel együtt a kifagyás károsító hatását.

 

 

A Dísz téren számos ismert üreg található. A pályázat keretében a 16.-os szám előtti, a közlekedésre leginkább veszélyt jelentő kisméretű üreg megerősítését végeztük el. Az üreg kiterjedésére a feltárás előtti időben csupán feltételezés állt birtokunkban. A bontás nélkül végezhető geofizikai mérések segítségével indult el az állékonyságot biztosító szerkezetek tervezése. A betervezett beton idomkővel kiépítendő boltozatos folyosó építését a helyszíni feltárás teljesen átírta, mivel egy törmelékkel teli régi kút nyomaira bukkantunk, mely több irányban mellékágakat mutatott. Az ideiglenes biztosítás és régészeti felügyelet mellett feltárt akna megerősítésére beton idomkőből épített falazat, valamint a közlekedés biztonságát megteremtő habbetonos üregkitöltés, injektálás készült el. Az építésnél figyelmet fordítottunk a további esetleges régészeti kutatás lehetőségének biztosítására. A Dísz tér 15. alatti épület mélypincéjében található víztelenítő szivattyú is felújításra került.

 

 

Az állagmegóvási, rekonstrukciós feladatok elvégzésével elértük a bizonytalan állékonyságból adódó katasztrófahelyzetek kialakulásának megelőzését és a felbecsülhetetlen értékű világörökségi és műemléki környezet károsodásának elhárítását. A telepített berendezések, monitoring- és vagyonvédelmi rendszer segítségével a fenntartáshoz szükséges feltételek hosszú távon biztosítottak. A karbantartási feladatok, fenntartási költségek pontosan tervezhetőek, így a pénzügyi források igénye előre látható. A létrehozott térinformatikai adatbázis alapként szolgálhat a tudományos kutatásokhoz, valamint a további fejlesztési lehetőséget biztosít. A továbbiakban lehetőség adódik a barlang és az üregek hasznosítási alternatíváinak kidolgozására, a Budai Vár idegenforgalmi vonzerejét növelő újabb, a nagyközönség előtt eddig csak részben ismert földalatti világ bemutatási koncepciójának kidolgozására. Érdemes elgondolkodni a budai barlangokat, geológiai kialakulást, történelmet, régészeti értékeket bemutató kiállítás megteremtéséről, felhasználva a biztonságossá tett barlangi tereket.

A rekonstrukcióval érintett barlangok a közönség által jelenleg nem látogathatóak.

 

A Budai Vár-barlang barlangkiépítési és építési engedélyezési terveit Kamarás.ok Bt. Kamarás Ferenc tartószerkezeti tervező készítette.

Az elektromos hálózat rekonstrukcióját az ELPRO Kft. Kiss István és Szabó László épületvillamossági tervezők készítették.

A független üregek kiviteli terveit az FTV Zrt. Bak Edina és Fejes Gábor tartószerkezeti tervezők készítették.

A Rácskai-barlang bejárati műtárgy terveit Kis Herczegh Péter okl. bánya- és geotechnikai mérnök készítette.

Az építési műszaki ellenőr Tasnádi Tamás okl. bánya- és geotechnikai mérnök, villamos műszaki ellenőr Gombás Lukács okl. villamosmérnök.

A generálkivitelezést a Rácskai-barlang, a Budai Vár-barlang és a független üregek esetében is a GEOTEAM Kutatási és Vállalkozási Kft. végezte.

 

További dokumentumok: